Székelyruhás dokumentumfilm-bemutató

Oláh Gál Elvira és Daczó Katalin, valamint az est házigazdája, Ráduly Róbert Kálmán polgármester

Az Ezer Székely Leány Napja kezdeti időszakáról Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának megbízásából és Hargita Megye Tanácsának támogatásával a Mementó Stúdió készített dokumentumfilmet, képet adva egy korról, annak kisebbségi létkérdéseiről és a megmaradást veszélyeztető helyzetről: a nagyvárosi cselédkedésről, a népviselet, népszokások elhagyásáról.

„Azért gyűltünk össze, hogy az 1931–1941 közötti időszakról beszélgessünk, két olyan hölgy társaságában, mint Daczó Katalin és Oláh Gál Elvira, akiknek aligha van párja a térségünkben. Nagyon kevesen vannak még rajtuk kívül olyanok, akik azon tüsténkednek, hogy megismerjük az elmúlt évszázadok, évtizedek történéseit, eseményeit. És ez egy nagy hiányosságunk, mert elhisszük azt, amit mások mondanak nekünk rólunk – mondta a filmbemutató házigazdájaként Ráduly Róbert Kálmán polgármester.

Az egykori találkozók résztvevői

Beszédében megemlékezett az éppen 110 évvel ezelőtt született Domokos Pál Péterről, az Ezer Székely Leány Napja rendezvény megálmodójáról, valamint azokra a nem felejtő személyekre, akik a rendszerváltást követően újból felelevenítették a székely leányok találkozóját. „Az elmúlt húsz év után azt mondhatom, hogy most már nem csak lehet, hanem kötelességünk ápolnunk és fenntartanunk a székelység összetartozásának ünnepét” – zárta gondolatait a városvezető.

Oláh Gál Elvira és a székely ruhás visszaemlékezők

A dokumentumfilmet Oláh Gál Elvira méltatta: „A Mementó Stúdió alkotása a dokumentumfilm kategóriák közül a történelmi filmek és az antropológiai, néprajzi filmek közé egyaránt sorolható. A filmnek valóságtartalma mellett, igazságértéke is van.” Néhány számadat is elhangzott: a filmnek 19 megszólalója van, 25 helyszínen forgattak, több mint száz Andory-Aladics Zoltán-fotográfiát használtak fel, illetve több mint 200 személy tárgyi hagyatékából és fényképeiből válogattak.

A film közönségsikert aratott

„A Daczó-házaspár neve elég, hogy látatlanban is azt mondjuk alkotásukról, hogy igényes, jól dokumentált. A két tapasztalt alkotó munkáját segítette T. Bányai Péter, a Román Televízió Magyar Adásának vágója, valamint Szabó Ádám, a Sapientia egyetem Film- és Fotó szakának frissen végzett hallgatója.” A rádiós szakember a film bevezetőjeként hangulatteremtésül az 1920–1930-as évek ellenzéki újságcikkeiből tallózott. „Székely népünknek csak akkor van esélye a megmaradásra, ha mélyebbre ereszti gyökereit és ragaszkodik a néphagyományokhoz” – mondta zárszóként Oláh Gál Elvira.

Olvassa el a Daczó Katalinnal készült interjúnkat!

A vetítést követően Daczó Katalin, a film szerkesztője köszönetet mondott a támogatóknak, a helyi és a megyei önkormányzatnak, édesanyjának, aki sokat segített munkájában és végül Mihály Rékának önzetlenségéért. Ugyanakkor külön köszöntötte a filmben szereplő, székelyruhában megjelent visszaemlékezőket. „Sajnos az is mutatja, hogy mennyire az utolsó órában vagyunk, hogy a megszólalók közül egy néni, Kósa Szabó Károlyné már elhunyt. A legidősebb megszólaló a Csikcsicsóban élő Nagy Antalné 99 éves” – hangsúlyozta Daczó Katalin, aki az érdeklődők kérdéseire is válaszolt.