
Fotó: Iochom Zsolt
Pénteken 18 órától Csíksomylón, a Jakab Antal Tanulmányi Ház kápolnatermében, a VII. Kárpát-medencei Asszonytalálkozó résztvevőinek jelenlétében került sor Petrás Mária kerámiakiállításának megnyitójára, ahol hangfelvételen hallgatták meg a művész hitvallását.
2011. május 07., 10:022011. május 07., 10:02
2011. május 09., 18:092011. május 09., 18:09
Petrás Mária munkásságát méltatta a házigazda
A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében 2009 májusától kezdődően Petrás Mária, Magyarországon élő, csángó származású iparművész és népdalénekes alkotásait többek között Gyergyócsomafalván, Zabolán, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Bákóban és Kolozsváron is megtekinthették az érdeklődők.
Petrás Mária a moldvai Diószénben született, fiatalon Magyarországra került, jelenleg Pomázon él. Iparművészi munkásságát 2006-ban Szervátiusz Jenő-díjjal jutalmazták. Nemcsak az ezeréves csángó hitvilág agyagban való megörökítésében jeleskedik, hanem a moldvai népdalokat is művészi szintre emelt hitelességgel adja elő. Gyakran látni őt énekesként a Muzsikás és a Zurgó együttesek fellépésein. Petrás Mária 1990 óta folyamatosan és aktívan vesz részt a csángó ügyeket szolgáló anyaországi és határon túli szervezetek munkájában.
Mivel az alkotó személyesen nem lehetett jelen a megnyitón, így gondolatait hangfelvételen osztotta meg a hallgatósággal: „A moldvai Diószénben születtem. Nálunk a faluban imádságos harangozással kezdődött a nap, és azzal is ért véget. A családok gazdagságát 8–10–12 gyermek jelentette. Az ötévestől a legöregebbekig, mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az emberek kitisztították a lelküket, életüket, házaikat, istállóikat, óljaikat, kertjeiket, falujukat. Megbocsátottak egymásnak, misére mentek szép, ünneplő ruhában, és délután felkeresték egymást. Az ünnepek nagy örömben teltek. Mindent meg tudtak teremteni maguknak, úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az idő járása és a mélységes Isten-hitük útbaigazította őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a seregnyi gyermekkel körülvéve, tudtak énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni. Varázslatossá tudták tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Szűz Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni” – üzente Petrás Mária.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!