Panzió helyett aukciósház

Csillag István, Pál Gábor és Vorzsák Gyula „egyezkedik” az új galériában

„Feleségemmel úgy döntöttünk, hogy ne legyen egy hétköznapi, földhözragadt vállalkozásunk, hanem próbáljunk meg műpártolóként elindulni. Én úgy gondolom, hogy hosszú távon a műtárgy-értékesítésbe befektetett anyagiak megtérülnek. Elsősorban azért létesítettük a PAG-ot, mert bár galériák léteznek Csíkszeredában, úgy tűnt, hogy nincsenek pontosan kidolgozott, állandó jelleggel működő programjaik. Zavart, hogy általában a tárlatok megnyitóját nagy érdeklődés övezi, de rögtön utána elhal az, legtöbbször, mert nincs állandó nyitva tartás. Mi próbáljuk minden formában fenntartani az érdeklődést, és itt nem csak az állandó nyitvatartási programunkat említeném, hanem a szabad beszélgetéseket. Az elsőt jövő hétvégén tartjuk a képzőművészet helyzete Csíkszeredában témában, melyre elsősorban szakmabelieket, de minden más érdeklődőt szívesen várunk. Hamarosan honlapot is indítunk, ahol az érdeklődők tájékozódhatnak az éppen aktuálisan látogatható tárlatokról, alkotókról, és persze hozzáférhetnek a kiállítások katalógusaihoz is” – emelte ki portálunknak az intézmény tulajdonosa. 

Ez a kezdeményezés főként azért újszerű, mert műtárgy-értékesítéssel is foglalkoznak. Ezen a téren is megtörténtek már az első lépések. „Remélem, sikerül megszólítani a műkedvelő, művészetszerető emberek minden rétegét, gondolom, hogy majd egyre inkább a potenciális vásárlókat is be lehet vonzani. Különben a jelenleg közszemlére tárt munkákat már most meg lehet vásárolni, az érdeklődők elkérhetik az árkatalógust. A műértékesítés beindítása érdekében nyáron további lépéseket teszünk, egy vásárral egybekötött kiállítást szándékozunk szervezni. Hosszabb távon remélem, Csíkszeredában, Székelyföldön is kialakul a műtárgypiac. Jelenleg ugyanis legtöbbször a műtárgyakat az alkotóktól lehet csak megvenni.”

Három képzőművészt, Csillag Istvánt, Ferencz S. Aport és Vorzsák Gyulát kérte fel, hogy kuratóriumot alapítsanak, ők döntenek a galéria programjáról. „Azért gondoltam, hogy kuratóriumot hozzunk létre, mert így tartható egy színvonal.” Nem mondtak le arról a tervükről sem, hogy a tehetséges fiataloknak bemutatkozási lehetőséget nyújtsanak, az év második felében az ígéretes pályakezdő művészek alkotásából nyitnának tárlatot. A tehetségek felkutatása érdekében nyáron pályázatot írnak ki.

Jelentősen nőtt a román műtárgypiac forgalma

Nemrégiben a Krónikában olvashattuk, hogy a román műtárgypiacnak feljött a csillaga. Tavaly az országban működő aukciósházak összbevétele az előző évhez viszonyítva 71 százalékkal emelkedett. A nyilvános árveréseken eladásra kínált mintegy hétezer műtárgy 43 százalékát sikerült értékesíteni.

„A romániai műtárgypiacon 2011-ben 27 százalékot meghaladó hozamot lehetett elérni – az elmúlt 16 év átlaga 36 százalék. Összehasonlításképpen: a globális műkincspiac vezető indexe, a Mei Moses All Art 11 százalékot emelkedett tavaly, 9 százalékot verve rá az S&P500 indexben szereplő amerikai vállalatok részvényhozamára” – összegez a Tudor Art független piacfigyelő portál következtetése alapján a cikk írója, Túrós-Bense Levente.

Megjegyzi azt is, hogy külföldön többnyire a Romániából elszármazott alkotók munkái szerepelnek a neves aukciósházak kínálatában. Európában és a tengerentúlon is rendre kalapács alá kerül Constantin Brâncuşi (1876–1957), Victor Brauner (1903–1966) vagy Reuven Rubin (1893–1974) egy-egy alkotása, amelyekért egyre többet hajlandók fizetni a gyűjtők. Legtöbbért, 14,9 millió dollárért Brâncuşi Le premier cri című 26 cm átmérőjű bronzszobrát vásárolták meg New Yorkban.

Az elmúlt években a romániai kortárs művészek a világ minden részén a figyelem középpontjába kerültek – írta a New York-i ARTnews. Victor Man munkáit 34–37 ezer dollárra értékelték a tengerentúlon, de növekvő népszerűségnek örvend Mircea Cantor és Andrian Ghenie is.