Nem azért szépek, mert mutatósak, hanem mert a lelkük van benne

Fehér Margit ékszereit, Örtel Zsuzsa Klára nemez alkotásait, Dénes Ildikó által készített mézeskalácsok faragott ütőfáit, Borbáth Annamária és Nagy Annamária ékszereit, Tövisi Éva keresztszemes terítőit, Jánosi Mária képzőművészeti alkotásait illetve a Mihai Viteazul Gimnázium tehetséges diákjainak kézimunkáit tekinthetik meg az érdeklődők.

Felnőttek és gyerekek közös tárlata

A lelkes és tehetséges művészek, köztük a Marosvásárhelyi Népi Egyetem jelenlegi és egykori hallgatóinak kiállítása csupán egy hétig, azaz március 5-ig tekinthető meg a Bolyai téri tanácsteremben. „Ritka az olyan tárlat, ahol gyerekek és felnőttek közösen állítanak ki” – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Jánosi Mária képzőművész és tanár. Asztalos Enikő, néprajzkutató, a népi egyetem tanára pedig kifejtette: az alkotások nem azért szépek, mert mutatósak, hanem mert a készítőik lelkét hordozzák.

A lelkét is „belegyúrja”

A kiállításon a nemezelés ősi technikájával készült zöld-barna kombinációjú illetve a meleg színekkel tarkított szőnyegek, székpárnák, takarók is megjelennek. Örtel Zsuzsa Klára alkotásai a kirgiz, kazah, európai és türkmén mintavilágot idézik, és mintha kicsit megállítanák az időt a teremben. A tárlatot méltató Csíky Ágnes képzőművész szavaival élve: hagyományőrző és mégis egyedi darabokat láthatunk a kiállításon. Örtel Zsuzsa Klára ugyanazzal az ősi technikával gyúrta, formálta a gyapjút, mint annak idején a nomád népek asszonyai. Keze alatt újjáéledt az ősi textilanyag, a nemez, ami nem csoda, ugyanis bevallása szerint saját lelkivilágát is „belegyúrja” az életfamintás, mandalákat idéző vagy indás díszítésű szőnyegekbe.
A képzőművész, aki jelenleg csupán saját magának és családja, barátai számára készít nemez takarókat, szőnyegeket a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítványnál sajátította el az ősi technika csínját-bínját. „Időközben találkoztam a kirgiz mintavilággal is, ami nagyon megtetszett, készítettem egy takarót, majd hamarosan a gyerekeimnek, szüleimnek, barátoknak ajándékoztam hasonlókat” – vallotta be Örtel Zsuzsa Klára, aki az első darabbal 9 hónapig „játszadozott”, amíg elkészült, a következők azonban már 2-3 hónap alatt „megszülettek”.