
Fotó: Szőcs Lóránt
Miért olvas a fiatalabb korosztály egyre kevesebbet? – ez volt az a kérdés, melyre a választ keresték szerdán este a Hargita Megyei Kulturális Központ Pinceklubjában.
2011. június 08., 22:272011. június 08., 22:27
2011. június 09., 14:182011. június 09., 14:18
Olvasni jó: bizonygatta Gombos Péter, Szávai Ilona és Fűzfa Balázs
Szávai Ilona, a Pont Kiadó vezetője megjegyezte: ahogy van természetvédelem, ugyanúgy az olvasást is védeni kellene. Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem oktatója, a Magyar Olvasástársaság alelnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, a legfőbb oka annak, hogy a gyerekek, a fiatalok nem olvasnak: ezt nem látják a szüleiktől. Az iskolában is az lenne többek közt a tanárok feladata, hogy az olvasást a diákokkal megszerettessék.
Korántsem ez történik, hanem a kötelező olvasmányok sulykolásával próbálnak sikereket elérni. Sajnos, a várt eredménynek épp az ellenkezőjére jutnak. A számítógép-, tévé- és internetkorszak előtt ugyanis volt esély, hogy mindenki rákényszerüljön, hogy könyvet vegyen a kezébe, és így a kötelező olvasmányokon is átrágja magát, de manapság gyorsabban lehet tájékozódni a tévéből vagy az internetről. A legnagyobb gond a szövegértéssel adódik, lehet, hogy az ötödikes gyerek elolvassa például Gárdonyi Gézától az Egri csillagokat, de nem fogja megérteni. Nagyon távol áll tőle a történet és nehézkes. Valósággal el van szigetelődve tőle. Szó se róla, szükségesek a kötelező olvasmányok, de ezeket – ahogy az előadó kihangsúlyozta – a kortárs irodalomból kell kiválogatni és a korosztályokhoz kell igazítani. Sőt, az is indokolt néha, hogy a fiúk vagy a lányok esetében másfajta olvasmányokat javasoljunk. Az elsődleges cél az olvasás megszerettetése, ha valakit megfertőzünk, akkor nyert ügyünk van. Ha valaki megszereti az olvasást, akkor ifjú vagy felnőttkorában eljut a klasszikus irodalom szeretetéhez, és megértéséhez is. Természetesen itt nemcsak szépirodalmi, hanem másfajta szövegek megértésével is hasonló a helyzet. A Pont Kiadónál megjelent Olvasni jó című kötet ebben fontos támpontokkal szolgálhat a pedagógusoknak.
Fűzfa Balázs, a Szombathelyi Egyetem docense, aki irodalomtankönyv (Irodalom 1-12.) sorozatot jelentetett meg – mintegy kiegészítve az előző előadót –, megjegyezte, azért kell ugyanazokat a műveket elolvasni, hogy közös pontokra találjunk. Valahonnan el kell indulni, a tanár is kell figyelje, hogy a diákjai mit olvasnak, és persze majd óvatosan a jó irányba terelheti az érdeklődésüket. Minden műalkotás lényege szerinte az, hogy ki tud törni a hétköznapok szürkeségéből és örömöt okoz, ha a diákok ezt megérzik, biztos ráharapnak.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!