Mesés Székelyföld gyerekeknek

Sarány István, a könyv szerzője családi kirándulások élményeiből indult ki

„Székelyföld népszerűsítésében nagyon fontos, egyáltalán nem elhanyagolható célközönségnek számítanak az óvodás, kisiskolás korú gyermekek, akiknek folyamatosan alakuló ízlésük, világképük nem csak a szülők, pedagógusok felelőssége, hanem mindnyájunké. A Székelyföldben való gondolkodásnak a mostani gyerekek lehetnek a továbbéltetői, fenntartói, örökösei. A Mesés Székelyföld mesekönyvsorozat olyan, mesésen tálalt információanyagot ad a gyermekeknek, amely rendszerint hiányzik a tananyagból, ugyanakkor nem száraz adatokat közölve kívánja belenevelni a gyermekeket az úgynevezett Székelyföldbe, székelyföldiségbe, hanem a hozzájuk közel álló mesék világán keresztül. Ezek a mesék, a mesebeliség ellenére, nem valamiféle távoli világot mutatnak, hanem a jelenben még fellelhető, hétköznapi életben is elérhető természetes közeget. Tárgyi és épített örökségről, hagyományokról és hitvilágról, Székelyföld jellegzetességeiről (székenként tálalva) kapnak alapos ízelítőt a gyerekek Székelyföldről” – fejtette ki a sorozat kapcsán Túros Eszter művészettörténész, a Hargita Megye Tanácsa Műemlékvédelmi Közszolgálatának vezetője.

Az első kötet főszereplője a Madéfalvára a nagyszülőkhöz nyaralni érkező két unoka: Zolika és Annácska, akik kirándulva, utazgatva, a nagyapa és nagymama meséiből ismerhetik meg Alcsíkot, Csíkszeredát és környékét, valamint a Kászonok jellegzetességeit.

Sarány István bevallása szerint a családi kirándulások adták a könyvhöz a kiindulópontot. „Mikor sikerül összehangolni szabadidőmet a gyermekek szabadidejével, akkor igyekszünk együtt tölteni azt a pár órát. Így hétvégeken egyik-másik ismerősünket, rokonunkat keressük fel, s miközben áthaladunk a környékbeli településeken, igyekszünk megtudni minél többet róluk. Előnyünkre szolgál, hogy újságíróként Kristó Tibor és Ferencz Imre kalauzolásával megismerhettem a megyét, sok olyan információt raktároztam el, amit a napi anyagokban talán nem is írtam meg. Egy-egy ilyen kirándulás alkalmával előjönnek ezek a történetek, s akkor megosztom azokat gyermekeimmel. Ezekből a történetekből állt össze ez a kis kötet, no meg pár jópofa párbeszédből, elejtett mondatból, ami gyermekeimhez kapcsolódik. Ezek a történetek rég érlelődtek bennem, így kapóra jött a megyei önkormányzat részéről a felkérés, hogy osszuk meg azokat a székelyföldi gyermekekkel. A szövegek megírása nem tűnt nehéznek – illetve erről a meséket gondozó Túros Eszter és Gáspár Izabella tudna mesélni –, Péter Alpár vázlatai pedig egyből elnyerték a tetszésemet. Sajnos, most Budapesten vagyok az Ünnepi Könyvhéten, így még nem láthattam, nem tapinthattam és nem szagolhattam meg az új könyvet. Pedig a nyomdából kikerült köteteknek nagyon jó illatuk van...” – számolt be lapunknak a szerző.

Mesés Székelyföld

A Mesés Székelyföldet a Hargita Megye Tanácsának Műemlékvédelmi Közszolgálata és Hargita Kiadóhivatal adja ki. A kiadásért Túros Eszter, valamint Lövétei Lázár László, a Hargita Kiadóhivatal vezetője a felelős. A sorozat az Alutus Rt. nyomdában jelenik meg.

Amint Túros Esztertől megtudtuk, a Székelyföld fontosabb jellegzetességeit bemutató sorozat ötkötetes lesz. Az első kötetből, melyet Péter Alpár háromszéki képzőművész illusztrált, Csíkszeredát és környékét, valamint Alcsíkot és Kászont ismerhetik meg. A következő Felcsíkról és a Gyergyói-medencéről szól. A többi kötet természetesen Udvarhelyszék, Háromszék, Marosszék, sőt Aranyosszék nevezetességeit tartalmazza. Ahogy a műemlékvédelmi közszolgálat vezetője kihangsúlyozta, mindig valamilyen alkalmat választanak egy-egy kötet megjelenésére. Az elsőt nemcsak a Székelyföld Napok tiszteletére jelentették meg, hanem az iskolai évzáróra is gondoltak.