Megőrül – huszonötödszörre is

A történet szerint Petronius, Caligula helytartója azt a parancsot kapja a császártól, hogy vitesse be szobrát a jeruzsálemi templomba, ellenben ez homlokegyenest ellent mond a zsidó vallásnak. A római megszállás alatt élő zsidók küldöttséget szerveznek, hogy meggyőzzék Petroniust, a császár szíriai helytartóját a rendelet végbevihetetlenségéről. A helytartó a császári akarat és az azzal szembeszegülő zsidó közösség között ütközőponttá válik, s kristálytiszta logikával jut el a parancs megtagadásáig, illetve teljesítésének elodázásáig.

Caligula helytartója egy nap megtudja, hogy valaki beárulta a császárnál, de nem tudja eldönteni, hogy melyik szolgálója is árulhatta el, így kénytelen mindkettővel végezni, hiszen csak ők tudtak az egyezkedésről. Közben jönnek a hírek Rómából, miszerint Petronius teljesen megőrült, s a lovát tette meg egy szenátusi tagnak. Ekkor már kiszivárgott más is, nem csak az uralkodó ép eszének elvesztése, hanem az a hír, miszerint senki sem árulta be a császárnál a helytartót, csupán vaklárma volt. Végül azonban a tudat, hogy ártatlanul ölte meg két legmegbízhatóbb emberét – valósággal a pokolba kergeti a helytartót.

A történelem- és morálfilozófiai kérdéseket megjelenítő szöveg egy valóságos történelmi szituációban bomlik ki, a filozofikus vitának tétje egy nemzet léte. Székely János drámája éppúgy az önelemzés, mint a személyes vallomás eszköze is.

Az elmúlt nyáron a vásárhelyi művészek a törökbálinti Határtalan Színházi Fesztivál keretében is sikerrel mutatták be Székely János remekművét, amely immár huszonötödször kerül idehaza közönség elé. A szereposztás tagjai: Szélyes Ferenc (Jászai díjas), Tatai Sándor, Bányai Kelemen Barna, Bokor Barna, Kilyén László, Györffy András (Jászai díjas), Kárp György. Rendező: Kincses Elemér, díszlet-jelmez: Dobre-Kóthay Judit, dramaturg: Albert Mária, zene: Demény Attila.