Nem középkori a Szent László-kápolna

„Ami biztos, hogy Orbán Balázs leírásával ellentétben, aki félköríves záródást emleget, a szentélyzáródás sokszögű. Ugyanakkor a keleti oldalon van egy támpillér, eredeti helyén, de nem a sarkon, ahol elvárhatnánk, hanem középen, és jóval kisebb” – részletezte megállapításait Botár István. Amint kiderült, egy 6,6 m hosszú és 5,2 m széles kis, tömzsi kápolnáról van szó, amelyet részben sziklára építettek, és amely az alaprajza, valamint a környezetében talált leletek alapján a 17. században épülhetett. „A környezetében, a járószintből, illetve a járószint alól előbukkant cserepek nem középkoriak” – hangsúlyozta a régész. A régész megállapításai szerint a kis kápolna belső tere gyakorlatilag négyzetes volt, és a zsindellyel födött épületet nem képezték ki túl igényesen. Az omladékokból az is kiderült, hogy falainak egy részét erőszakkal döntötték le, köveit elhordták.

A 19. század közepén Orbán Balázs már romként írta le a kápolnát. „Azért mehetett olyan hamar tönkre, mert szerintem nem a falu építtette, nem egy közösségi hely lehetett, hanem valamelyik családnak, vagy valakinek a magánkápolnája – véli Botár István – , és amikor az, aki építtette és fenntartotta, meghalt vagy elköltözött, akkor gazdátlanná lett. Mert ha ez Szépvízé lett volna, biztos, hogy jobban vigyáznak rá. Igaz, hogy az országút is elköltözött mellőle az 1830-as években , így attól kezdve már viszonylag félreeső helyre került, nem volt mellette átmenő forgalom, nem volt látogatottsága... Ennek ellentmond az, hogy a széphavasi kápolna is tönkrement..., de a méretei miatt a Szent László-kápolna mégis inkább fogadalmi kápolna lehetett, amelyet valaki hálából emeltetett.”

„Az ásatás alapvető célkitűzése megvalósult – mondta a régész. – Megvan a kápolna alaprajza, és azt is tudjuk, hogy nem középkori építmény. Miután egy topográfus felméri a szelvényeket, földdel valamennyire visszatöltjük, hogy a tél ne viselje meg túlságosan. A helyiek azt tervezik, hogy jövőre újjáépítenék a Szent László-kápolnát, s talán ismét látogatott pihenő-, búcsú-, megállóhely lesz. Tény, ha nem indította volna meg a kutatást a helyi önkormányzat és a közbirtokosság, akkor ez a kis kápolna nyomtalanul eltűnt volna.”