Korok lenyomatai a Mikó-váron

Helyenként előbukkant a 17. századi vakolat

Az eredeti, vagyis a várépítéssel egy időre datálható vakolat azért furcsa, hisz 1661-től, amikor is Csíkot – és persze a várat is – felégették Ali basa seregei, egészen 1716-ig, vagyis amíg az osztrákok nem kezdték újjáépíteni, gyakorlatilag gazdátlan volt az épület. Sőt, azt is tudjuk a későbbi korok perirataiból, hogy a környező lakosság sok minden mozdíthatót, mint például gerendákat vagy köveket elvitt, hogy otthoni építkezésnél felhasználja, és persze emellett az időjárás viszontagságainak is ki volt téve a rom.

Másik érdekesség, amint Kósa Béla lapunknak kiemelte, hogy a bástyáknál a félemeleten is előkerültek lőrések. „Ezekről eddig nem volt tudomásunk, a többit viszont feltünteti egy 18. századi katonai felmérés” – hangsúlyozta a művészettörténész. A felújítás során előkerülő értékek közül a faragott kőtöredékeket is megemlítette. Az előző korok díszítési elemeit őrző tárgyakra a falba beépítve, néhány hete bukkantak.

Kósa Béla, művészettörténész és tőle balra az egyetlen épen fennmaradt földszinti lőrés

Habár a szombaton tartott művészettörténeti séta a maga nemében megismételhetetlen, valószínű, a felújítási tervek rendelkezni fognak arról, hogy a bizonyos korszakok lenyomatai a falakon is érzékeltetve legyenek. „Az épület felújítása folyamatban van, a kutatásnak is függvénye, hogy milyen jellegű helyreállítási tervet tudunk javasolni. Egyelőre még nem határoztunk meg egy olyan arculatot, amely majd az épület végső formáját jelenti ,és amelyre minden fórum rábólintott, de körvonalazódnak a megoldások. Érzékeltetni kell a különböző koroknak a fennmaradt lenyomatait, de ez természetesen összeegyeztethető kell legyen, mind az épület mai funkciójával, esztétikájával, mind a műemlékvédelmi szempontokkal. A főhomlokzaton jelenítjük meg az egykori vakolatot és jellegzetes díszítését, a lőrések valamikori helyét vakolatsüllyesztéssel érzékeltetnénk. A lőréseket azért nem lehet teljesen megnyitni, mert nincsenek köszönőviszonyban sem a mostani épületstruktúrával, ajtó-, avagy ablaknyílásokkal. Ami funkcionális, mint például a kápolnabástya egyik földszinti lőrése, amely jelenleg egyben ablak is, azt megőrizzük.”

A modern szemléltető módszerek azonban mindent lehetővé tesznek, azt is, hogy a várat úgy tudjuk látni, amint azt az építője, Hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635) tehette egykor. Ezen felül az osztrákok által átépített későbbi formáját is rekonstruálják, a külső védművekkel együtt. „A várhatóan novemberben kapuit nyitó vártörténeti kiállításra három dimenziós animációval készülünk, mely a várépítés minden mozzanatát és az egyes védművek funkcióit szemlélteti, emellett ott lesz a 18. századi alaprajz, továbbá vármaketteket is készítünk. Terveink szerint a majdani látogatók a főhomlokzaton megismerhetik a díszítést. Ezután néhány terem történetét ismerhetik meg az illető helyszíneken. Végül, az utolsó termünkben a várépítés teljes történetében mélyülhetnek el” – összegzett lapunknak Kósa Béla.