Kis székely-magyar történelemlecke – Egyed Ákos tolmácsolásában

Miklós Zoltán múzeumigazgató köszöntötte a képtárban szép számban összegyűlt hallgatóságot, megjegyezvén, a könyv tematikájában mintha illene is a Barabás-terem hangulatához. A bemutatóval egybekötött író-olvasó találkozó első, „lírai” részében a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola négy diákjának vonósjátékát hallhatta a közönség.

„A monumentális munka, vaskos könyv nemcsak a szakma, de a nagyközönség számára is közérthetően tolmácsolja a magyar történelem egyik legfontosabb eseményének erdélyi vonatkozásait” – mondta a továbbiakban dr. Hermann Gusztáv. A második kiadását megért könyv „margójára” beszélt az est házigazdája, megjegyezvén, a kötet bemutatása a szerző első jellegű illetékessége. „Közép-Kelet-Európa egyik legvitatottabb időszaka ez, melyben a térség etnikai és történelemi sérelmei sűrítetten jelennek meg” – tette hozzá Hermann. Kifejezetten ezen jellegzetessége miatt nem kedveli ezt a történelmi időszakot, jegyezte meg a továbbiakban a beszélő. „Azt mondják, a történelem olyan, amilyen. Ezért irigylem Egyed Ákost, hogy empátiával és szakértelemmel ásta bele magát az 1848–1849-ben történtek bemutatásába” – magyarázta Hermann. Megtudtuk, hamis az az elvárás, hogy az író személytelenül, mint „egy penszilvániai jenki” vázolja az eseményeket. „Ákos bácsi” könyvében, mint a jó operatőr, mindkét tábor szemszögéből megpróbálja bemutatni az eseményeket, ezen „kameraállások” teszik kivételesen tanulságossá a kötetet. A szerző a kutatásban felhasznált forrásokat is újszerűen, differenciáltan kezeli, mondta a továbbiakban Hermann, hiszen, mint az a kötetben is olvasható, a kortárs sajtó ebben az esetben „nemcsak forrás, hanem történelmi szereplő is”.

A több mint 600 oldalas könyv spontán olvastatja magát, tudtuk meg az est házigazdájától. „Egyed Ákos nem próbál elkápráztatni. A gyümölcsöt nem kell fogyasztás előtt mesterségesen szagosítani, illatos az magától is” – foglalta össze dr. Hermann Gusztáv, aki mihamarabbi kézbevételre ajánlotta a művet, majd a szerzőnek adta át a szót.

Az író bevallása szerint nehéz külsősként beszélni saját munkáról, mivel a mű kiadása után önálló életre kel. „Beszélni az írásról lehet, de amikor magyarázkodni kell, az már nem jó” – jegyezte meg Egyed, aki a továbbiakban beszámolt a bemutatókörút előző négy állomásán, Marosvásárhelyen, Madéfalván, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön tett látogatásáról. A szerző a továbbiakban köszöntötte Udvarhelyen élő unokáját (akinek zenész tanítványait az est első felében hallhatta a közönség), mondván, segítségével „visszaszékelyesedett” az elmúlt években.

„Vitán felül áll, hogy az 1848-as forradalom, illetve az 1849-es szabadságharc egységes és hatalmas esemény volt a magyarság és a székelység esetében”, hiszen „nem volt olyan programja a magyar történelem egyetlen időszakának sem, amelyet olyan gyorsan és olyan kevés ellenállással fogadtak volna el, mint a \'48-asnak” – mondta az író. Kifejtette, a szabadságharcban minden magyar család kivette részét, ha nem is vérrel, de földdel vagy anyagiakkal támogatta az eszmét. Az Erdély 1848–1849 a történelmi eseményekkel párhuzamosan a magyar polgári nemzet, az identitástudat megszületésével is foglalkozik. „Ezért adtam egyik falás fejezetnek azt a merész címet, hogy Március 15. – a modern magyar nemzet születése” – magyarázta Egyed. Ezek után a kötet részletesebb bemutatásába fogott a beszélő, ízelítőket adván abból, ami a műben részletesen is ki van fejtve.

Zárásként a közönség kérdéseire válaszolt a szerző, illetve a forradalom-szabadságharc udvarhelyszéki vonatkozásait vázolta néhány szóban. A csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadónál megjelent Erdély 1848–1849 című könyv második kiadását a Román Kulturális Alap is támogatta, így az a helyszínen elérhető áron volt megvásárolható.

Az est végső akkordjaként Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy január 21-én, pénteken nyílik majd a székelyudvarhelyi intézmény idei első tárlata: a székelykeresztúri Molnár István Múzeum képtárának anyaga lesz megtekinthető a Kossuth utcai múzeumépületben.