Júlia szép leány táncjátékként

Népzenei éhségüket csillapíthatták a folklór kedvelői szombaton, ugyanis a Hargita Együttes új bemutatója előtt tartották a Kosz Szilveszter Gyermek-néptáncfesztivált, emellett a csíkszeredai Borsika néptánccsoport és a Fölszállott a páva közönségdíjasa, a balánbányai Ördögborda is fellépett. A Hargita Együttes produkciójában a Heveder zenekar muzsikált. A Molnár Szabolcs (hegedű), Fazakas Levente (hegedű), Fazakas Albert (cimbalom), Szilágyi László (brácsa) és Bajna György (nagybőgő) tagokból álló zenekar külön is koncertezett, jó hangulatot teremtve, illetve az éjfél körül kezdődő szabadtéri táncházban is ők húzták a talpalávalót.

1933 augusztusában egy erdélyi turné állomásaként Csíkszeredában éppen nyolcvan éve mutatták be Nyírő Józsefnek a Júlia szép leány című népszínművét, amelyet a moldvai és székely néprajzi tájegységeken közismert azonos című népballada ihletett. Nyírő a balladai szűz leány tragédiájából faragott egy hosszabb történetet. A népköltészeti alkotásban a kertben virágot szedő lányhoz égi ösvényen egy „fodor fehér bárány a napot s a hódat szarva között hozván” érkezik, hívja a lányt a mennybe, a szüzek seregébe. Júlia elbúcsúzik anyjától, aki egy siratóének hangján mondja el lányának égbe menetelét.

Nyírő színművében a beteljesületlen tiszta szerelem végső momentumaként történik meg a leány halála. A szentmártoni bíró fia, Jóska és a házukkal szemben lakó erdőpásztor leánya, Júlia igaz szerelméből nem köttethetik frigy. A bíró ugyanis a gazdag birtokkal rendelkező Hajdú Péter lányát szemelte ki fiának. Jóska szembeszegül az apja akaratával, és bujdosni kényszerül. A határvédő székely katonák seregébe felveszik, de már az első csetepatéban golyó találja el, és meghal. Júlia megérzi kedvese halálát, és akkor következik be a ballada által megörökített jelenet: nem tudja legyűrni bánatát, és magához szólítja az ég.

A Hargita Együttes új műsorában nagyon kevés a szöveg, a táncjáték és a némajáték eszközeivel mesélik el a tragédiát (a drámai fonal megértéséhez érdemes az előadás megnézése előtt elolvasni Nyírő József népszínművét). Találó ez a megoldás, hiszen a darabban is sok a népdal. A Kósa Gabriellával és Böjte Róberttel Kelemen Szilveszter által rendezett produkcióban főképp székelyföldi táncokat (küküllőmenti, felcsíki) láthattunk, de cigányzene és egy napjainkban történő jelenet is színesíti, ahol már hiányzik a népviselet, és a zene is gépi.