Identitást erősítő ünnepség a Szent Anna-tónál

A Gyöngyvirág néptáncegyüttes előadása

Főleg helyi értékekből építkeznek, és ezt az arculatot szeretnék megőrizni – jelentette ki érdeklődésünkre Szakács Márton, a lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság elnöke, a rendezvény főszervezője. Ottjártunkkor éppen Tölgyesi Szabolcs és csapata IX-X. századi magyar viselet- és fegyverbemutatót tartott, többek között a korabeli fejfedőket, a kard és a szablya közti különbségeket ismertetve.

A búcsús misét T. Koncsag László celebrálta, aki ünnepi beszédében a hely szépségére hívta fel a figyelmet, és arra is, hogy meg kell óvni ezt a helyet, sőt be is kell lakni. „Egyik legszebb helyén vagyunk Erdélynek, és nyilván, hogy az ima a szívünkből Isten felé azért száll, ahogy a himnuszunk is tartalmazza: hogy ne hagyja elveszni Erdélyt. Évekkel ezelőtt egy híres szónoktól hallottam, hogy Erdély nem is vesz el, inkább az a kérdés, hogy a jelenleg itt élők elvesznek-e, avagy ki fog itt élni? Erre pedig a ma élők kell választ adjanak, ahogy az életet becsülik, ahogy a mindennapi élet küzdelmeit vállalják, ahogy a munkát nap mint nap elvégzik, és ahogy őseik hitéhez hűségesek maradnak.”

A misét követően a Csíkkozmási Tuzson János fúvószenekar szórakoztatta a felduzzadt közönséget, a helyi önkormányzat által támogatott rezesbanda nemrég alakult, Köllő Ferenc a karmestere.

A misére kezdtek szivárogni az érdeklődők

Fellépésüket a tusnádfürdői Gyöngyvirág néptáncegyüttes követte. Jelenleg az együttes koreográfusa az a Szabó László, aki ebben az együttesben kezdett a tánccal foglalkozni, és a Hargita Nemzeti Székely Együttesben táncol – tudtuk meg Zólya Ilonától, a csoport vezetőjétől.

„2003-ban György Piros és Péter László kezdett oktatni, akkoriban ők elmondták, hogy valaki majd tőlük át fogja venni az oktatást, de nem hittük. Pedig így történt, a mai előadásunknak zömében a koreográfiáját én készítettem. Mondjuk, egyáltalán nem volt nehéz a felcsíki táncokat megtanulni, mert már a csoport jól ismerte a Péter Laci-s korszakból, jó volt tehát az alapozás. Igaz viszont az is, hogy könnyű ezzel a csapattal dolgozni, nem véletlen, hogy egyszer megnyertük a Médiabefutót, így a mezőségi és a vajdaszentiványi (az utóbbit még Péter Lászlóval tanultuk) táncok sem mentek nehezen. Örülök, hogy vissza tudtam térni, és az azóta továbbfejlesztett szakmai tudásomat is átadhatom nekik. Persze nemcsak koreográfusként ténykedek, hanem mindig szeretek velük a színpadra is lépni” – hangsúlyozta Szabó László.

A csíkkozmási fúvoszenekar is tartott előadást, helyi értékekből építkeztek

A napot a Szekler band koncertje zárta, amely ugyancsak a lokálpatriotizmust erősítette. A székely csaták megzenésítésével foglalkozó együttes mottója: „Székely zene, székelyektől, székelyekről és székelyeknek”.