Honfoglalásról, magyarokról és székelyekről

Az érdeklődők ízelítőt kapnak a honfoglalás kori fegyverekről, rítusokról, és egy harci bemutatóra is sor kerül, mivel az előadó, „civilben” harcművész és egy íjászegyesület vezetője

„Túl sok publikáció az utóbbi időben nem jelent meg a honfoglalásról, de a folyamatos feltárások megerősíti, hogy a honfoglaló magyarok egy sztyeppei lovas-nomád kultúrából érkeztek a Kárpát-medencébe” – emelte ki portálunknak a történész a legújabb régészeti kutatásokat firtató kérdésünkre. Hozzátette, az is igazolódni látszik, hogy a honfoglalás egy nagyon hosszú és megtervezett folyamat eredménye volt. Már 811-ben elkezdődött, és a végső momentuma 895, amikor is Árpád és Álmos népe mindenestől beköltözik a Kárpát-medencébe.

A történész szerint létezett tehát egy több mint fél évszázadig tartó előkészítő folyamat, amikor is a magyarok gyakorlatilag kipuhatolták, hogy kik élnek itt, hányan vannak és milyen típusú harctechnikát űznek. 811-ben például Krum bolgár kán magyar szövetségeseket hív a Bizánci Birodalom ellen folytatott háborújához, 862-ben Rasztiszláv morva herceg kéri és kapja a magyarok segítségét a keleti frankok ellen, 892-ben a magyarok már a keleti frankok oldalán harcolnak a morvák ellen. A történész szerint a magyar seregek részéről ezek tudatos taktikai lépések voltak, a Kárpát-medencében és környékén élő népek oldalán vagy ellen harcolva mindent megtudtak róluk, míg azoknak fogalmuk sem lehetett, hogy mekkora az Etelközben élő magyarok száma.

Szóval, amikor 894-ben Belső-Ázsiában a számánidák megtámadják a török karlukakat, minek folytán a karlukok alattvalói, az oguzok (úzok) „felszabadulnak” és a tőlük nyugatra élő besenyőkre mérnek jelentős csapást, a besenyők a maguk során pedig a magyarokat támadják meg, akkor szánhatták el magukat a magyarok a végső letelepedésre. A történész cáfolja, hogy ekkor a magyarokat nagy veszteségek érték volna, egyfelől a besenyők támadása nem jól eltervezett, hanem egy kényszerakció volt, továbbá ezt igazolják a leletek is, hogy a honfoglalás kori sírokban a férfi és női sírok száma majdnem ötven-ötven százalék, és persze antropológiailag is ugyanahhoz az embertípushoz tartoznak.

Magyarok vagy hunok a székelyek?

A történész megjegyezte, hogy a székelyek helyzete teljesen nem tisztázódott, de ő László Gyula kettős honfoglalás elméletének a híve, miszerint ez a magyar népcsoport Árpád népénél korábban telepedett le a Kárpát-medencében. Arról viszont teljesen meg van győződve, hogy a székelyek a magyar népcsoporthoz tartoztak, vagyis az anyanyelvük magyar volt.

A székelyek hun eredetével kapcsolatosan megjegyezte, hogy „ebben az esetben kategorikus választ adni... Én úgy mondanám, hogy a székelyek hun tudatú népek voltak. Ez pontosan azt sem jelenti, hogy teljesen azonosak a hunokkal, de azt sem, hogy nem lett volna közük hozzájuk.”

Elmondta, hogy a népvándorlások során mindig kialakult egy-egy nomád birodalom, amely többfajta népcsoportból állt, az egész szövetséget mégis a királyi dinasztiát adó népcsoportról nevezték el, egy idő után minden törzs ezzel többé-kevésbé azonosult. Tudjuk például, hogy a hét magyar törzsben ott voltak a kavarok, a nyékek, a tarjánok, de sohasem halottuk, hogy a bolgárokkal a nyékek szövetkeztek volna. Valószínűsíthető, hogy a magyarok elődei – beleértve természetesen a székelyeket is – benne éltek a nagy hun birodalomban, a székelyek innen őrizték meg a hun tudatot.