Mesejátékként szerepel a bérletkínálatban a Csíki Játékszín Mindennapi varázslatok című előadása, melynek ősbemutatóját péntekn 18 órától tartják. Valójában a Budaházi Attila által írt és színre vitt történet – habár néhány, nem mindennapi elemet is tartalmaz – sokkal közelebb áll hozzánk. Nem vonatkoztat el olyan mértékben a valóságtól, ahogy ez a mesékben történik, inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a hétköznapokban is bukkanhatunk csodákra, sőt, tőlünk függ, hogy ezek megtörténhetnek, vagy sem.
2011. szeptember 29., 17:462011. szeptember 29., 17:46
2011. szeptember 29., 18:152011. szeptember 29., 18:15
Budaházi Attila: a Mindennapi varázslatok annyira a gyerekekről szólt, hogy velük kellett eljátszani
– Egy kortárs családi problémát, a válás témáját dolgozza fel mesejátékában…
– A kortárs szót itt kicsit fölöslegesnek tartom, mert azok, akik ma élnek, mind kortárs, vagyis aktuális történetekből indulnak ki. Azt használjuk fel, amit személyesen is megtapasztaltunk vagy átéltünk. Igaz, fel lehetne használni egy akár ötszáz évvel ezelőtt írt nyelvezetet is a mondanivalónk tolmácsolására, de célszerűbb újat írni.
– Hogy illik a témához a mesejáték?
– Szerintem ezt inkább úgy kell felfogni, hogy létezett egy rés a piacon, egy igény erre, hogy egy történetet elmeséljek. Másfelől, az is igaz, hogy úgy érzem, a gyerekekkel egyelőre könnyebben tudok kommunikálni, nekik könnyebben tudok előadni, elmesélni egy ilyen történetet. Legalábbis ebben van igazán gyakorlatom, mivelhogy évek óta mesejátékokat viszek színre.
Első látásra úgy tűnhet, hogy a mesejáték a válásról szól, de nem feltétlenül ez a lényege. Szerintem inkább arról, hogy miként vessük bele magunkat a mindennapokba. Ne pusztán úgy múljon el az életünk, hogy csak küzdöttünk, hanem vegyük észre, hogy élünk, hogy emberek között vagyunk. Másfelől a válás igaz, hogy egy probléma, de minden mesében léteznek gondok. Az ősmesék is katasztrófákról szólnak. Gyakorlatilag minden ilyen történet egy problematikus helyzetből indul ki.
– Gyerekfőszereplőkkel dolgozik. Hogyan tudtak azonosulni a szerepükkel?
– Nagyon jól. A gyerekekben ösztönösen létezik a játékkészség, könnyen beleélik magukat minden helyzetbe. Ha azt mondod, hogy itt van az apuka és anyuka, és te vagy a gyerekük, hamar megértik a kialakult helyzetet. Igaz, itt kicsit többről volt szó, mivel megírt szöveget kellett interpretálni.
Tulajdonképpen tapasztalatnak nagyon jó volt, én úgy érzem, hogy eredményesen dolgoztunk a gyerekekkel. Lehet, kicsivel több időre lett volna szükségünk, de szerintem az előadások alatt kicsiszolódik minden. Számukra ez egy új helyzetet jelentett. Nagyon jól értették, hogy mit kell tenniük, hogy ők most nézve vannak, és hogy úgy kell mozogjanak, mintha egy másik világban történne mindez. Közönséggel ezt még nem próbáltuk, de szerintem rendben lesz.
Tulajdonképpen nekem is egy új terepet jelentett gyerekekkel dolgozni, ezért ezt a produkciót egy kísérleti munkának tekintem. Ez azonban annyira róluk szólt, hogy velük kellett eljátszani. Először csak a főszereplő fiú létezett, de utána úgy gondoltam, hogy játszótárs, barát is kellene neki. A szereplőválogatáson viszont két leány játéka is lenyűgözött, így nemcsak egy osztálytárs, hanem annak a húga is bekerült a szövegkönyvbe. Miután jobban megismertem a szereplőket, ennek a függvényében továbbfűztem, alakítottam a szerepeiket. Persze, mindez egy eladható köntösben valósult meg, és csak addig számít kísérletnek, míg a nézőkkel legelőször szembesülünk...
Mindennapi Varázslatok – mesejáték
Szereplők: anya – Fekete Bernadetta, apa – Bilibók Attila, Angéla – Domokos Erika, Tamás – Balázs Simon/Sebestyén Gergő, Noémi – Bodó Johanna/Domokos Beáta, nagyi – Márton Noémi Eszter, Pánik – Ráduly Beáta, Husi – André Barbara. Ügyelő: Tatár Attila, rendezőasszisztens: Kiskamoni-Szalay Lilla, díszlet-jelmeztervező: Kelemen Kata, írta és rendezte: Budaházi Attila.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!