Hazahozzák Gábor Áron ágyúját

A keddi sajtótájékoztató a forradalom emlékére szervezett rendezvénysorozat megnyitójának is tekinthető, hiszen több eseményre is sor kerül március 15-én illetve azt megelőzően is. Hazahoztuk! címmel mutatták be az ágyúról készült képeket, bár maga az öntvény csak hétvégére érkezik városunkba. Varga Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója kifejette, óriási dolognak tartja, hogy végre hazakerül az ágyú hiszen ez már nem mint hadászati eszköz fontos a székelységnek, hanem érzelmi szálak fűzik hozzá a helyieket. Ez az ágyúcső ötvözi az egyszerű ember inventivitását, leleményességét, hiszen Gábor Áron és társai ebben voltak nagyok: a semmiből is megoldották a kilátástalan helyzetet.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a kezdetekről számolt be, az ötlet megalapozásáról mely idén január 5-én kezdődött. Év elején ugyanis felkeresték Antal Árpád polgármesterrel Kelemen Hunor kulturális minisztert, aki támogatásáról biztosította őket. Ennek eredményeként érkezik meg az ágyú pénteken Sepsiszentgyörgyre. Tamás azt is kifejette, hogy román politikusokat is meg kellett győzniük arról, hogy bár egyelőre ideiglenesen, de az ágyúnak itt a helye Háromszéken. „Itt a helye, mert ebben az ágyúcsőben benne van a székelységünk, büszkeségünk, és az, hogy miért vagyunk többek másoknál” – hangsúlyozta a megye elnöke. Példaértékű az ágyú, hiszen egész Háromszék bekapcsolódott az önvédelmi harcokba, harangot, gyertyatartót, de kiskanalat is gyűjtöttek az ágyúk öntéséhez. A székelység számára ugyanolyan büszkeség és öröm ez, mint amikor 2004-ben sikerült hazahozni Törökországból Ștefan Cel Mare román uralkodó kardját.

Sylvester Lajos újságíró a történelmi folyamatokat, előzményeket ismertette, beleszőve beszédébe az ágyú ideológiai jelentőségét is. Amikor az ágyút elvitték Sepsiszentgyörgyről a Román Nemzeti Múzeumba, úgy vélték, igencsak fontos ereklye, melynek ott a helye. De emellett több műkincset is elszállítottak, ezek eszmei és muzeális értéke óriási, de lista készült róluk, a legfőbb cél pedig a hazahozatal. Sylvester Lajos elmondta, 1849-ben összesen 70 ágyút öntöttek Háromszéken, melyből 64-et Kézdivásárhelyen, kettőt a bodvaji hámorban, négyet pedig Sepsiszentgyörgyön. Az akkori viszonyokhoz képest ez óriási mennyiségnek számít, ezzel Háromszéken hadiipar született. A fegyvereket a Gyimes és Tölgyes völgyében használták, de némelyek bevetésére nem volt szükség, így maradhatott fenn az is, amelyet hétvégén szállítanak haza.

A város polgármestere Antal Árpád a hazahozatal aktualitását hangsúlyozta, hiszen az egybeöntött anyagok mellett a székelyek verítéke, akarata is benne van ezekben az ágyúkban, ugyanakkor a mai székely is ragaszkodik ehhez. „Időszerű tehát a hazahozatal, mert régió átszervezésről beszélünk, és ezzel az ágyúval is ragaszkodásunkat fejezzük ki a szülőföldhöz” – tette hozzá a polgármester.

Az ágyú, melynek értéke 250 000 lej, pénteken érkezik a városba, és egy hónapig állítják majd ki, ennyi időre kapott engedélyt a múzeum. A cél természetesen a végleges hazahozatal, ez azonban körülményes és több tárgyalást igényel, hiszen a román állam tulajdonát képezi. A forradalom tiszteletére szervezett rendezvénysorozat alkalmával március 15-én Kézdivásárhelyen is kiállítják az ágyút, emellett In memoriam Gábor Áron címmel tárlat is nyílik. A március 15-ei események része lesz a forradalomról tartott előadás is, valamint helytörténeti és hadászati könyvek bemutatása.