
A csíksomlyói kegytemplomban május 29-én, vasárnap, a nagymise után kerül sor a Ferences Óra harmadik előadására. Az ember–környezet–társadalom témakörben meghirdetett előadássorozat vendége fr. Zatykó László OFM Szegeden élő ferences szerzetes, tanár lesz, aki Miként kel életre a kortárs magyar irodalomban Assisi Szent Ferenc Naphimnusza? címmel tart előadást.
2011. május 25., 16:362011. május 25., 16:36
2011. május 25., 16:422011. május 25., 16:42
A korábbi híradások szerint a Ferences Óra májusi vendége Kányádi Sándor lett volna, ám a neves költő betegség miatt kénytelen volt lemondani a csíksomlyói előadást – tájékoztatott Borsodi L. László ferences sajtóreferens.
A kortárs magyar irodalom jó ismerőjeként a csíksomlyói kegytemplomban vasárnap 11.30 órakor fr. Zatykó László tart előadást arról, hogy milyen kortárs magyar irodalmi művekben, életművekben él tovább Szent Ferenc világirodalmi rangú alkotásának, a Naphimnusznak az öröksége, hogy milyen élő és mennyire aktuális mindaz, amit Assisi Szentjének éneke megszólaltat.
Fr. Zatykó László 1947-ben született Budapesten. 1966-ban jelentkezett Szent Ferenc rendjébe, és a Ferences Hittudományi Főiskola mellett 1968-tól az ELTE Bölcsészettudományi Karán a magyar–orosz szakot is elvégezte. Miután diplomázott, a ferencesek szentendrei és esztergomi gimnáziumaiban tanított, majd 26 éven át a rend fogadalmas testvéreinek magisztere volt Budapest-Pasaréten (1978–1988; 2004–2007) és Szegeden (1991–2004). A Tisza parti városban magiszteri minőségében 13 éven át a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány növendékeit is szolgálta, akik a kommunizmust követő években a szegedi teológián tanultak. László atya 1989-ben a kárpátaljai Nagyszőlősön (akkor még Szovjetunió-Ukrajna) az alakuló misszió vezetője volt. Mindig részese volt és maradt a lelkipásztorkodásnak, különösen a legkisebbek körében, szó szerint is. Ahogyan ő fogalmaz: „Negyven éven át miséztem az óvodásoknak és szüleiknek, sokat tanultam tőlük. Akár betegként, akár egészségesen a betegek körében végzett szolgálataim a lelki egészségem fenntartásához nélkülözhetetlennek bizonyultak.”
Írásai napi- és hetilapokban jelennek meg, rendszeresebben az Új Ember című katolikus hetilapban publikál. Nagyobb lélegzetvételű írása Szedő Dénes költői világáról szól (Szedő Dénes Összes Művei I., Szent István Társulat, 2011). Az 1990-es évek elején Szegeden ő indította útjára a nagy sikerű előadássorozatot, a Ferences Evangéliumi Estéket.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!