Emléket állítottak a Kászonokban a fa ezermestereinek

A 136. szám alatt található ingatlant (fotónkon) az anyaországban élő Bodó Imre vásárolta meg, akinek ősei egykor Impéren éltek. A budapesti orvos három évvel ezelőtt vette meg a házat, és amikor kiderült, hogy helyet keresnek annak a néprajzi gyűjteménynek, mely addig a Balássy-kúriában volt, nagyvonalúan felajánlotta muzeális célokra. Megalakult a Mereklye Egyesület, a gyűjteményt konzerválták, új leltárt készítettek róla, sőt a tárgyakról fényképes nyilvántartás is készült szovátai és sepsiszentgyörgyi szakemberek bevonásával. Felújították a szintén ebből az időből származó ház előtti székely kaput is, berendezték a házat. Jellegzetes tornácos kászoni házból létesült a tájmúzeum, amely 1916-ban épült. Lakatos Tamás, a kászoni kultúrigazgató és könyvtáros, valamint az ingatlan kulcsát hozó szomszéd, Vízi Veronika felvilágosított, a gyűjtemény kezdeményezői Kristó Tibor és Miklós Márton voltak.

Amint András Zoltán polgármestertől megtudtuk, a civil szervezet partneri szerződést kötött a helyi önkormányzattal, melyben a hivatal azt vállalta, hogy szórólapokat és ismeretterjesztő anyagot ad ki a gyűjteményről. Turisztikai pályázatukba is beiktattak egy új pontot, amely azt látja elő, hogy a hivatal előtt felállítandó érintőképernyős ismeretterjesztő számítógépre felkerülnek a tájmúzeum adatai is.

Nemcsak a házat, hanem a portán található csűrt is berendezték, ami azért fontos, mivel így sokkal átláthatóbban lehetett elhelyezni a gyűjteményt.

A csűrben kaptak helyet a gazdálkodási eszközök, mint például a kézimalmok, favillák, fagereblyék, cséphadaró stb., de itt láthatunk őseink leleményességéről árulkodó csűrkapuzárat, amely szintén teljes egészében fából készült, amint a kulcsa is. Szintén a famegmunkálók zsenialitását igazolja egy nyírfából készült pálinkásüveg, melyhez a poharakat is fából faragta a készítője. A házban egy konyhát, egy nappalit, egy tisztaszobát és kamrát találunk, természetesen a körülbelül százéves vagy annál idősebb ott használatos tárgyakkal együtt, megfelelően berendezve.

Eredeti módon avatják fel a tájmúzeumot, szombaton ugyanis a ház elől indul a szüreti bálozók csoportja. Népdalokkal és néptánccal hangolják a múltra a gyűjteményt megtekinteni kívánókat. Egykor a Kászonokban ökrös szekerekkel szállították a fát és a szénát, akkoriban a szüreti bálon is a lányok szekerét ökrök vontatták. Idén a bálozók nem találtak már ökrös gazdát, így lovas szekér vontatja a daloló csőszlányokat, de az ökörtartás idejét idézi a tájmúzeum csűrében található szekér.