Előadás a boszniai piramisok rovásjeleiről Marosvásárhelyen

Fotó: illusztráció

A boszniai piramisok rovásjelei címmel tart előadást a rovásírás kutatásáért, oktatásért és nevelésért a Székely Nemzeti Tanács által Gábor Áron-díjjal kitüntetett Szakács Gábor (munkásságát Friedrich Klárával együtt végzi) Marosvásáráhelyen.

Gáspár Botond

2010. február 13., 18:542010. február 13., 18:54

2010. március 08., 13:342010. március 08., 13:34

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Fotó: illusztráció

A rováskutató filmvetítéssel egybekötött beszámolót tart boszniai, Friedrich Klárával közösen szerzett tapasztalataikról Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban (Rózsák tere 64. szám) február 16-án, kedden 18.30-tól. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom marosvásárhelyi tagszervezete meghívására érkező kutató előadására a belépés díjtalan.

Fotó: illusztráció

Munkásságáért egyébként Szakács Gábor és Friedrich Klára átvehette a Székely Nemzeti Tanács által tavaly másodszorra kiosztott Gábor Áron-díjat. Akkor Szakács Gábor elmondta, 17 településen helyezték ki a rovásírás-táblát is a helység nevével, egyiket Felvidéken Ipolyságnál. „Klára és Gábor több mint húsz esztendeje tanulmányozza, kutatja, terjeszti, oktatja a rovást. A nevük összekapcsolódik a tatárlaki éremmel, a tordosi lelettel, a tászoktetői rovásos kövekkel, a dálnoki emlékkel, a székelyderzsi rovásos téglával és nem utolsósorban a boszniai piramissal. Megalakították a Forrai Sándor rovásíró kört, melynek célja a rovásírás terjesztése, több éve megszervezik a Kárpát-medencei rovásírás versenyt, melyen a döntőbe jutásig sok száz fiatal megmérettetik és bizonyítja tudását és kötődését az Ősökhöz.” – írta laudációjában Vadász Szatmári István.

Fotó: Haáz Vince

A felfedezés...

Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re levő, Visoko város mellett 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások, először 1973-ban készítettek róla fényképet (fotó jobbra), és azóta is erről az oldalról fotózzák, mert onnan látszik piramisnak. A munkálatokat kezdeményező és vezető bosnyák Semir Osmanagić feltételezése szerint megtalálták Európa legrégibb és legnagyobb piramisait. Az alagútban vagy a környékén feltárt írásos köveken Szakács Gábor és Friedrich Klára íráskutatók a székely-magyar rovásírás 39 betűjéből eddig 21 betűt azonosítottak. Erről szóló, angolul megjelent tanulmányuk alapján Friedrich Klárát a 2008-as I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferencia alelnökévé választották. A székely rovásírás azonban nem 39 betűből áll (legalább 80–100 jelből a ligatúrákkal és szótagjelekkel együtt), és a piramis környékén feltárt írásjelekről egyelőre azt sem tudni, hogy szó- vagy szótagjelek-e, ám valószínűleg nem betűk. A rovásírás megjelenése azonban egyáltalán nem csodálható, hiszen egyrészről az alagútról a mai napig sem derült ki, hogy középkori bányatárna volt, vagy annál korábban épült, másrészről a székelynek nevezett rovásírás és ahhoz hasonló jelek a Kárpát-medence tágabb környezetében már több ezer éve jelen vannak.