
Fotó: illusztráció
A boszniai piramisok rovásjelei címmel tart előadást a rovásírás kutatásáért, oktatásért és nevelésért a Székely Nemzeti Tanács által Gábor Áron-díjjal kitüntetett Szakács Gábor (munkásságát Friedrich Klárával együtt végzi) Marosvásáráhelyen.
2010. február 13., 18:542010. február 13., 18:54
2010. március 08., 13:342010. március 08., 13:34
Fotó: illusztráció
A rováskutató filmvetítéssel egybekötött beszámolót tart boszniai, Friedrich Klárával közösen szerzett tapasztalataikról Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban (Rózsák tere 64. szám) február 16-án, kedden 18.30-tól. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom marosvásárhelyi tagszervezete meghívására érkező kutató előadására a belépés díjtalan.
Fotó: illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A felfedezés...
Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re levő, Visoko város mellett 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások, először 1973-ban készítettek róla fényképet (fotó jobbra), és azóta is erről az oldalról fotózzák, mert onnan látszik piramisnak. A munkálatokat kezdeményező és vezető bosnyák Semir Osmanagić feltételezése szerint megtalálták Európa legrégibb és legnagyobb piramisait. Az alagútban vagy a környékén feltárt írásos köveken Szakács Gábor és Friedrich Klára íráskutatók a székely-magyar rovásírás 39 betűjéből eddig 21 betűt azonosítottak. Erről szóló, angolul megjelent tanulmányuk alapján Friedrich Klárát a 2008-as I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferencia alelnökévé választották. A székely rovásírás azonban nem 39 betűből áll (legalább 80–100 jelből a ligatúrákkal és szótagjelekkel együtt), és a piramis környékén feltárt írásjelekről egyelőre azt sem tudni, hogy szó- vagy szótagjelek-e, ám valószínűleg nem betűk. A rovásírás megjelenése azonban egyáltalán nem csodálható, hiszen egyrészről az alagútról a mai napig sem derült ki, hogy középkori bányatárna volt, vagy annál korábban épült, másrészről a székelynek nevezett rovásírás és ahhoz hasonló jelek a Kárpát-medence tágabb környezetében már több ezer éve jelen vannak.
II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából egész napos rendezvénysorozattal emlékezett meg a fejedelemről Marosvásárhely magyar közössége. Az ünnepség emlékeztetett a város szabadságharcban betöltött meghatározó szerepére is.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Elutasította a marosvásárhelyi önkormányzat a Postarétre tervezett egészségügyi központ megépítésére vonatkozó határozattervezetet. Az RMDSZ-es tanácsosok szerint a dokumentáció nem felelt meg a zöldövezetekre és a műemlékvédelemre vonatkozó előírásoknak.
A helyi érdekeltségű vasúti szolgáltatás előkészítéséről, a földrengésveszélyes tömbházakról és a várbeli vendéglők bérbeadásáról is döntöttek csütörtökön. A marosvásárhelyi képviselő-testület csaknem ötven napirendi pontot tárgyalt.
Újraválasztották Kovács Mihály Leventét az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökévé a csütörtöki tisztújító küldöttgyűlésen.
Több mint két napja dolgoznak a tűzoltók a ludasi hulladéklerakónál keletkezett tűz megfékezésén. A lángokat már eloltották, de a területen továbbra is vannak tűzfészkek, amelyek folyamatos felügyeletet igényelnek.
Óriáskivetítőn lesz megtekinthető csütörtök este a világbajnoki pótselejtező elődöntője a marosvásárhelyi várban.
Átadták szerdán Héjjasfalván az országos bölcsődeépítési program keretében felhúzott legújabb intézményt – ez már az 55. „zsiráfos” bölcsőde, amely jellegzetes arculatához tartozik egy foltos hosszúnyakú is a bejáratnál.
Hivatalból indítottak eljárást egy közösségi médiában megjelent bejelentés nyomán a Maros megyei rendőrök március 24-én, amely szerint egy segesvári férfi nem megfelelő körülmények között tartja kutyáját.
II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából március 27-én, pénteken egész napos rendezvénysorozattal emlékeznek meg a fejedelemről Marosvásárhelyen.
szóljon hozzá!