
Fotó: Veres Nándor
Elkészítették hétfőn a TIFFszereda jegypénztárát, a fesztivál nulladik napja szerdán kezdődik. Az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál csíkszeredai kiadására hangoló napon főképp dokumentumfilmeket tekinthetnek meg az érdeklődők, de este már levetítenek két játékfilmet is.
2013. június 24., 18:502013. június 24., 18:50
2013. június 24., 19:212013. június 24., 19:21
Szerdán a csíkszeredai Sapientia EMTE épületében lehet megnézni a filmeket, a vetítések 15 órától kezdődnek, a belépés ingyenes. Kortárs erdélyi filmesek alkotásait láthatjuk, akik főképp hazai témákat dolgoztak fel. A kastély árnyékában dokumentumfilmben, melynek rendezője Csibi László, például a Bánffy család, valamint az egykoron „Erdély Versailles”-jának hívott bonchidai kastély története elevenedik meg, jobban mondva az épület sorsára derül fény, ahogyan azt a helybéliek látták és megélték a kastély árnyékában.
Somogyvári Gergely alkotása, a Riksaláz Amszterdam züllött utcáin dolgozó magyar riksa taxisofőrök mindennapjairól szól, korkép a kelet-nyugati emigrációról, pénzről és szabadságról, éjszakákról és
nappalokról, hajtásról és lazításról.
A Csendország, Lakatos Róbert dokumentumfilmje egy Alfréd nevű gyimesi siketnéma fiú vakációs kalandjait dolgozza fel. Szintén Lakatos Róbert alkotása a Moszny, amely a romániai igazságszolgáltatás lassú malmairól szól. A kolozsvári Tóköz lakótelep építése az 1980-as években kezdődött, akkoriban a legtöbb magánházat lebontották, de tulajdonosaikat nem kárpótolták. Moszny úr azóta várja, hogy igazságot szolgáltassanak neki.
Kultúrcsemegének ígérkezik A griff, a Dámvad és a Varjú című film, amelyet Oláh Kata rendezett. A dokumentumfilm három kiemelkedő erdélyi személyiségről szól: gróf Bánffy Miklósról, Kós Károlyról és báró Kemény Jánosról, akik gondolkodásmódjukban saját korukat messze meghaladták, modern, kiemelkedően tehetséges alkotók voltak. A film idén készült, ugyanis 2013-ban mindhármuk évfordulóját ünnepeljük: Bánffy Miklós 140, Kós Károly 130, Kemény János 110 éve született.
Erdély egyik legfontosabb műemlékéről, a gyulafehérvári Szent Mihály-katedrálisról készült Maksay Ágnes Erdély érseki katedrálisa című alkotása. A székesegyházat és a vele egy építészeti egységet alkotó püspöki palotát mutatja be a film művészettörténeti és történelmi szempontok szerint. A nézőket Bogdán Zsolt kalauzolja el a katedrális és a püspöki palota ismert és ismeretlen szegleteibe, a borpincétől a padlásig.
A TIFF, amely Kolozsváron 2002-ben indult útjára, nagyon is meg tudott foganni a kincses városban, ennek, ha nem is közvetlenül, egyik titka lehet, hogy ott élt és tevékenykedett egykor Janovics Jenő. A huszadik század elején ugyanis ő figyelt fel a filmek fontosságára. Zágoni Bálint rendezésében készült a Janovics Jenő, a magyar Pathé archívum című alkotás, ahogyan a róla szóló ismertetőben olvashatjuk, „az 1910-es évek eleje: a film még inkább vásári mulatság, mint művészet, mégis sokan a színház jövőjét féltik tőle. Korának legjobb színházigazgatója, Janovics Jenő azonban mindenki megrökönyödésére mozit hoz létre a kolozsvári nyári színkörben, pár évvel később pedig filmgyárat alapít. Irodalmi igényességű filmjeivel történelmet ír, és hamarosan Kolozsvár egyik leggazdagabb és legirigyeltebb polgára lesz. A világháborút követően a nagy befolyással és jelentős vagyonnal rendelkező Janovics olyan áldozatokat hoz színházának megmentése érdekében, amelyekhez hasonlókat akkor sem, és talán ma sem hozna senki.”
Már a játékfilmekre hangol a Bács Ildikó által rendezett Szegény lány, szegény legény című film, amely Sánta Ferenc azonos című novellája alapján készült, és a szerelemért való önfeláldozásról szól.
Műfaji szempontból nem könnyű meghatározni a nulladik napon vetített utolsó filmet. A Bahrtalo! (Jó szerencsét) című alkotás szereplői, vagyis Lali, a nagykalapos Gábor cigány, és erdélyi magyar barátja, Lóri nem kitalált személyek. Lakatos Róbert rendező először dokumentumfilmet készített róluk, de sajátos életstílusuk, gondolkodásmódjuk arra ösztönözte, hogy új helyzeteket is elképzeljen számukra, így született ez az alkotás, amely a Port.hu-n „neorealista komédiának nevezhető dokumentum-játékfilmes road movie” műfaji besorolást kapott.
A vetítések programja:
15 óra: A kastély árnyékában
15.30: Riksaláz
16.30: Csendország
17.15: Moszny
18 óra: A griff, a Dámvad és a Varjú
19.30: Erdély érseki katedrálisa
20.20: Janovics Jenő, a magyar Pathé archívum
20.30: Szegény lány, szegény legény
21 óra: Bahrtalo! (Jó szerencsét!)
Közel 25 millió lejes beruházással egy új iskola épül Karcfalván, a másik iskolaépületet pedig felújítják, minderre európai uniós és kormánytámogatás biztosít lehetőséget. A munkálatokat 2029-ben kell véglegesíteni.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
szóljon hozzá!