Ami kimarad az iskolában – játszva oktattak Kalibáskőn

Az idei, Országépítők című tábor célja, mint arról már előzetesen beszámoltunk, hogy különböző szociális közegből származó elemista diákokat ismertessen össze, így az öt székelyudvarhelyi gyerek mellett, öt csángó, illetve öt nevelőszüléknél élő fiatalt verbuvált össze a szervező intézmény. Nem kis kihívás volt a közös oktatás megszervezése, hisz a csángók esetében már annak is örültünk, ha értették az elolvasott szövegeket – avatott be Kádár Kincső, szervező. A gyerekek különböző felkészültségi szintjétől függetlenül rengeteget tanultak egymástól: az udvarhelyi fiatalok román, a lábnyiki gyerekek pedig magyar kifejezéseket.

A tábor programja a közismert Ország, város, növény, állat játék köré volt építve, tudtuk meg a szervező olvasópedagógustól. Az egyik koncepció az volt, hogy a tábor elején mindenkivel megismertetünk egy könyvet, amelyet a tábor végéig kiolvashat a résztvevő – mondta el kérésünkre Asztalos Attila, a könyvtár munkatársa. Hétfőn tehát, augusztus 22-én nagy dobozból választhattak a táborozók kedvükre a Harry Potter sorozattól magyar kortárs ifjúsági irodalomig bármit. A hét során minden nap tartottunk ún. csendes 15 percet, amikor a gyerekeknek alkalmuk volt lapozgatni, szagolgatni, olvasgatni a választott könyveket, majd ezek után akár meg is osztani olvasmányélményeiket a többiekkel – magyarázta Asztalos Attila.

Az olvasmánylista összeállításának lényege szempont volt, hogy olyasmiket mutassunk meg a gyerekeknek, amelyek a hagyományos irodalomórákról kimaradnak – magyarázta Kádár Kincső. Ez az „alternatív pedagógiai módszer” több, hosszasabb beszélgetésekre adott teret, első nap tehát rímbe szedett prózákkal és a líra prózaiságával ismerkedhettek a táborlakók. A szöveg és az irdalom határainak feszegetése után Bethlen Kata önéletírása volt terítéken, az olvasmány apropóján történelemről és vallásról beszélgettek a fiatalok. Délutáni foglalkozásként mindenki lerajzolta, honnan jött és melyek az adott település jellegzetességei, majd bestiáriumokat álmodtunk meg – mesélték a szervezők. A témához kapcsolódóan Nagy Lajos humoros állatbemutatóit olvashatták a gyerekek, illetve maguk is megpróbálkozhattak hasonlót írni. Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi tudományos könyvtár könyvtárosának irányításával csirizes technikával díszített könyveket kötöttek a résztvevők, melybe a táborban megismert szövegeket foglalták. Ott jártunkkor a záró vetélkedő még javában zajlott: a 15 fiatal három, homlokukon piros, sárga vagy lila pöttyel jelölt csoportba tömörült. Több játékos próba is van, de egy kis elméletet is becsempésztünk a vetélkedőbe – árulta el az olvasópedagógus.

Lévén, hogy a összesen három fiú érkezett a Kalibáskőre táborozni, az ún. eszkimójáték áldozatai is ők voltak. A lábnyiki Szentes Alex alig látszott ki a lányok által ráaggatott több tíz ruhadarab alól, kérésünkre mégis elárulta: sok román szót tanított az udvarhelyi lányoknak, magyar kifejezésekből pedig, véleménye szerint már eleget tud. A pirosak csapatába tartozó Szűcs Janka és Fábián Annamária már harmadszor vettek részt az olvasótáborban, elárulták: jövőre is szívesen jönnének.

A tanulás mellett számos kiegészítő program volt a hét során, a fiatalok Mikó Ferenc pecsétjét készíthették el agyagból, majd a lányok képeslapokat és ékszereket készítettek, a fiúk pedig várat építettek. Minden estét mesével zártunk, de volt tábori élő tévé is, ahol a gyerekek előadhattak vagy felolvashattak – részletezte Asztalos Attila, mosolyogva megjegyezve, közkívánatra egyik napot a Max Factor nevű tehetségkutató show-val zárták a táborlakók.

Óriási a felkészülésbeli különbség a gyerekek között, ezért az első nap kicsit arra volt kiélezve, hogy az oktatók felmérjék a résztvevők ismeretszintjét – magyarázta Kádár Kincső. Az általános tapasztalat mégis az volt, hogy a fiatalok remekül kiegészítették egymást, az udvarhelyi gyerekek az olvasásban és a szövegértésben, a moldvaiak a román nyelvtudásban segíttették egymást.