Alapító karmesterével hangversenyezik a Csíki Kamarazenekar

A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő kamarazenekar az alapító karmesterrel, Szőnyi Zoltánnal (Marosvásárhely) lép fel. A dirigens – szokása szerint – csíkszeredai származású zenész szólistákat választott. A repertoárt azért választották, mert a művek találnak egy ilyen létszámú kamarazenekarhoz. Nagyon szép és élvezhető klasszikus szerzemények, üde és közönséget szórakoztató zenék – véli a karmester.

Joseph Haydn A reggel című szimfóniájával kezdenek, amely, amint a neve is utal rá, programzenének számít. A szimfónia műfaj egyik megteremtőjének a kezdeti korszakában született ez a darab, így még nem egy teljesen kiforrott klasszikus szimfóniával van dolgunk, hanem sokkal rövidebb, játékosabb tételekből álló művel. Mindamellett nagyon pregnáns a szerzemény, tele csodálatos kantilénákkal. Érdekessége, hogy a második tétel egy énekórát parodizál, ugyanis állítólag a zeneszerző egyik személyes kötelezettsége volt, hogy órákat adjon az Esterházy-udvar énekesnőinek és ezeket a tapasztalatokat eleveníti fel sajátos zenei nyelven megfogalmazott humorral – fejtette ki Szőnyi Zoltán.

A második mű, Mozart Sinfonia Concertate-ja – a karmester szerint – egy rendkívül tömör és kifejező alkotás. Hegedűn Péter Ernő, brácsán pedig Antal Sándor szólózik. Az előbbi már játszott a Csíki Kamarazenekar élén, alapítótagnak is számít, Antal Sándort viszont most hallhatjuk először velük, de ezt a művet már játszotta más zenekarokkal. Bevallása szerint nagyon szereti ezt a csodálatos dallamvilágú szerzeményt. A zenei szakirodalmat böngészve kiderült, hogy Mozart ebben a művében ötvözte a szimfóniát és a versenyművet. Különlegessége, hogy mivel rögtön édesanyja halála után írta, a második tétel szomorú, és mégis, a hegedű mélabús játékát lassan-lassan feloldja „megvigasztalja” a brácsa, így a harmadik tétel – az elsőhöz hasonlóan – vidám. Mindkét hangszeres szerint nemcsak a zenésznek nagyszerű élmény játszani, ezt a művet, hanem – tapasztalataik alapján – a hallgatása a közönségnek is hasonló benyomásokat okoz.

Végül, de nem utolsósorban, szintén érdekesnek ígérkezik a harmadik mű is, J. Rodrigo: Fantasia para un gentilhombre gitárversenye. Ritkán látunk ugyanis klasszikus gitárművészt a komolyzenekarok élén. Számomra ez egy nagy élményt jelent és köszönöm a meghívást – emelte ki a gitárszólót játszó Nagy Mihály. Hozzátette úgy érzi, hogy a próbák alatt sikerült kellőképpen kicsiszolni a művet, és át tudják adni a spanyol zeneszerző egy úriemberről alkotott fantáziáját, amely a reneszánsz zene és a spanyol népzene csodálatos ötvözéséből született.