
Életem és a székelyföldi faipar címen László Gábornak jelent meg könyve a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál, melyet péntek este mutattak be a csíkszeredai városháza gyűléstermében.
2010. október 24., 19:302010. október 24., 19:30
2010. november 04., 15:482010. november 04., 15:48
Kozma Mária, a kiadó főszerkesztője az önéletírás fontosságáról beszélt, szerinte ez a legegyszerűbb és legpontosabb módja a tapasztalatok átadásának. Szükségünk van egy olyan ember meglátásaira, mint a szerző, hisz 37 életévét szentelte a faiparnak.
Pataki Imre, a kötet méltatója szerint a könyv címe jól tükrözi László Gábor életének kettősségét: a nagycsaládi élet és a szakma fontosságát. Életét a család és a szülőföld iránti szeretet jellemezte. Tamási Áron mottóját magénak vallva: „Azért vagyunk ezen a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”, a könyv szerzője mindent megtett, hogy szaktudását az otthonteremtésben tudja kamatoztatni. A könyv első része, mely a szerző életútjáról szól, szubjektív, a második, amelyben a faiparról ír, éppen ellenkezőleg, minden szubjektivitástól mentes. Tanulsága, hogy egyedül sohasem lehet érvényesülni „az önérdeket mindig a közösségével kell egybehangolni” – hangsúlyozta Pataki.
A szerző is felszólalt, kiemelte, hogy mikor nekifogott emlékeit megörökíteni, nem gondolt arra, hogy könyvet ír, de Pál Antal Sándor történész, levéltáros ösztönzésére és tanácsára végül is komolyan összeszedte gondolatait, tapasztalatait. László Gábor szerint minden embert a cselekedetei és nem a szavai alapján kell megítélni. Részleteket mesélt arról, hogy miképpen sikerült az ország talán legelmaradottabb két megyéjében faipart teremteni. Szerinte a fát sohasem szabad nyersanyagként külföldre szállítani, fel kell dolgozni minden részét, és minden fiatalnak munkát kell adni. Hozzátette, hogy például ők a fenyőrönkökről letakarított fakérget – amit manapság a helyszínen hagynak megrothadni – megszárították, megőrölték és így elsőrangú talajkiegészítő anyaghoz jutottak, melyet előszeretettel használtak fel a kertészetek. Tanácsolta, hogy jelenleg a közbirtokosságokat kellene összefogni és erős bútoripart létesíteni, hogy feldolgozott formában értékesítsék a fát, hisz csak így térül meg teljes mértékben az értéke.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.