A magyar irodalom legsmucigabb költője volt

A társadalmat legalább annyira idegesítette, mint a Beatles – mondják az egy éve elhunyt Lászlóffy Aladárról. A költő marosvásárhelyi megemlékezésén ugyanis nem szomorkodni akartak, hanem őt olvasni, és elmondani, hogy miért volt jelentős az irodalomban.

Szász Cs. Emese

2010. május 05., 17:562010. május 05., 17:56

Április 2-án múlt egy éve, hogy elhunyt Lászlóffy Aladár (fotó), aki május 18-án töltötte volna be 73. életévét. Tudatosan a két dátum között szervezett megemlékező ünnepséget a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület. Lászlóffy Aladárt ugyanis a magyarok és az örmények is az egyik legnagyobb költőjüknek tartják.

Idegesítette az akkori társadalmat, csakúgy, mint a Beatles

„Avantgárd, expresszionista költő volt, aki ugyanakkor visszatér a rímes, hangsúlyos magyaros verseléshez: újra beemeli a költészetbe a szinte elfelejtett metaforát, szinesztéziát, abba a költészetbe, amelyben szinte kizárólag csak a trágárság, pornó és szex uralkodik” – méltatta a tordai születésű költőt Nagy Attila. Székely János szerint a magyar irodalom legsmucigabb költője volt Lászlóffy Aladár, tudniillik verseiből még egy vesszőt is sajnált kidobni.
Amikor berobbant az irodalomba szinte tele voltak vele az újságok. „Annyira idegesítette Lászlóffy Aladár az akkori társadalmat, az apámék generációját, mint a Beatles” – fogalmazott Nagy Attila.

Ali baba és a 40 költő

Sokáig csak úgy hívták, hogy Ali baba és a negyven költő, mivel Lászlóffy felkarolta a fiatalokat, bevezette a szerkesztőségekbe, ha érdemes volt, addig veszekedett a szerkesztőkkel, amíg közölték a pártfogoltja írásait.

„Az a legnagyobb baj, hogy mai napig elég ismeretlen” – tette hozzá a megemlékezés végén Nagy Attila.

Lászlóffy Aladár az erdélyi irodalom jelese volt, József Attila- és Kossuth-díjas költő, író, műfordító, esszéista. A tordai születésű alkotó a kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett, majd a kolozsvári egyetemen végezte a magyar irodalom szakot. Életében több mint 30 kötete jelent meg, köztük a Héphaisztosz és a Papírrepülő című regények, számos vers- és esszékötet, illetve a Kántor László fényképeivel illusztrált Házsongárd monográfia. Magyarra fordította többek között Mircea Dinescu verseit is.