A kiszámíthatatlan egykori matematikus

Podmaniczky Szilárd és Fekete Vince

Fekete Vince szerkesztő beszélgetett a vendéggel, aki rendkívül termékeny alkotó, hisz több verses- és novelláskötete, illetve regénye is jelent meg már. Ezenfelül drámaírással is foglalkozik, továbbá több filmhez írt forgatókönyvet.

„Íróként is megmaradtam természettudósnak” – vallotta magáról, mivel minden művének a tárgyát problémaként közelíti meg, ennyi maradt az egyetemista énjéből – matematika szakot végzett. Mégis más pályát választott, ugyanis egyik elve, hogy „ott ér véget az élet, amikor már nem történhet bármi”, vagyis nem szabad betokosodni, nem szabad egy teljesen „kiszámítható” helyzetben vagy helyen élni.

Podmaniczky Szilárd esetében éppen ez a kiszámíthatóság hiányzik, ha például minden kiadott könyvéről eltüntetnénk a nevét, két különböző művéről nem jönnénk rá, hogy ugyanaz a szerzője. Habár mindig valamilyen problémát is szeretne megoldani a saját bevallása alapján, mindig máshová jut el, mivel szerinte a nyelvet „játékosan kell használni és nem halálkomolyan.” Egyik versében is megjegyzi, hogy: „Hiába vágyom az igazat,/ ha soha életemben nem hazudtam”.

Nem csoda, hogy az író élete is tele van meredek váltásokkal, néhány éve például otthagyta Szegedet, ahol két évtizedig élt, és a Balaton partjára költözött. Ami még ennél is érdekesebb, hogy újabban nem könyvkiadóknál kopogtat, ahogyan ezt az írók, költők általában teszik, hanem saját maga adja ki könyveit. Fél évig ösztöndíjjal Svájcban tartózkodott, és ott látta, hogy létezik egy teljesen más világ, ahol jobban egymásra figyelnek az emberek, segítik egymást. A könyveket sem a könyvpiacnak termelik, egyik ismerőse például, egy hetvenéves írónő regényét ötven példányban adta ki, és ismerősei között osztotta szét ingyenesen. Ez ösztönözte, hogy saját kiadót alapítson, a Podmaniczky Művészeti Alapítványt, hogy alkotói munkájának ne legyenek korlátai.