A Csókos asszonyt ajánlják szilveszterre és farsangra

„A szórakoztató színháznak mindig helye van a repertoárunkban. Egy színház akkor veszi komolyan a feladatát, ha teljes felelősséggel szembenéz az elvárásokkal. Helyet kell adni az ünnepnek, a felszabadult szórakozásnak, biztosítani kell a rekreációt a közönségnek. Erre a feladatra a legmegfelelőbb és műfajilag a legvonzóbb is talán az operett. Társulatunk már többször is találkozott ezzel a műfajjal, ezúttal is egy szép történetet adunk elő nagyon kellemes és vonzó zenével, amit egy meglepetéssel szolgáló szereposztással viszünk színpadra” – indokolta a választást Parászka Miklós.

Szerinte az operett egy mese, egy felnőtteknek szóló mese, amit okosan, érzékenyen és szépen el lehet mondani. „Ez egy nemes feladata a színházművészetnek, mivel az operett a szerelemről, az élet igenléséről, a fiatalságról szól. Azt gondolom, hogy a mai világunkban erre mindenképp szükségünk van, létjogosultsága van a műfajnak. Fordulatos, vonzó történet, melyben úgy, ahogy a mesékben is történik, a megpróbáltatások után bekövetkezik a jó győzelme, a szív diadala, a szerelmesek egymásra találása. Ezt kínáljuk az ünnepekre, természetesen szilveszter előtt 30-án láthatják először, és ez az, amit a farsangi időszakban tartunk műsorunkon” – összegzett Parászka.

A fordulatokkal teli, romantikus történet Szilágyi László szövegkönyve, amelyhez az azóta már örökzölddé vált dalokat és a zenét Zerkovitz Béla szerezte. „A józsefvárosi Nagytemplom utcában Pünkösdi Katót ünneplik. A talált gyerekből primadonna lett, és beleszeretett az operett zeneszerzőjébe, Dorozsmai Pistába, aki Ibolya Ede dalszövegíróval együtt ugyanabban az udvarban bérel lakást, Kubanek hentestől, Katóka nevelőapjától. Pista és Kubanek titokban megszervezték Katóka ünnepélyes eljegyzését, csakhogy a vőlegény, múlt éjszakai lumpolása közben, az egyik lokál pincérénél hagyta a jegygyűrűket a számla fejében, ráadásul átaludta az egész napot. Már nincs idő helyrehozni a dolgokat, nemsokára elő kell állni a meglepetéssel, a gyűrűk meg sehol!” – vázolta fel a fordulathoz vezető előzményeket Budaházi Attila dramaturg.

Az utóbbi évek szokásához híven ezúttal is élőzenés előadásra számíthat a nagyérdemű. Két pályakezdő színészt is megismerhetünk az előadás során. Kiss Bora és Kónya Ütő Bence a Bolognai-rendszerhez híven három év egyetemi év után jelenleg a két éves mesterit végzik Marosvásárhelyen. Gyakorlatilag ötödéves, végzős hallgatók. „Nagyon szép előzménye van a munkánknak, hiszen a tavaly az egyetemi színpadon a színművész hallgatókkal ugyancsak egy operettet állítottam színpadra. Eisemann Mihály és Szilágyi László Én és a kisöcsém című művéről van szó, ahol Kiss Bora és Kónya Ütő Bence főszerepeket játszottak. Innen származott az ötlet, hogy játékukat, énektudásukat a csíki közönségnek is bemutassuk” – emelte ki a rendező.

A másik meglepetés pedig – amire már a felvezetőben utaltunk –, hogy december 30-án hirdetik ki az orosházi Gyopár Klub Hotel jóvoltából felajánlott 3 üdülés-csomag nyertesét. Két személyre szóló hat nap pihenést, illetve egy hosszú hétvégét sorsolnak ki a bérletesek között, továbbá a jegyet váltó nézők közül valaki egy két személyre szóló, három napos pihenést nyerhet.

Csókos asszony (operett két részben)

Szerzők: Szilágyi László – Zerkovitz Béla
Szereposztás: Báró Tarpataky: Fülöp Zoltán, Pünkösdi Kató: Kiss Bora, Dorozsmai Pista: Kónya Ütő Bence, Ibolya Ede: Kosztándi Zsolt, Rica-Maca: Benedek Ágnes, Hunyadiné: Dálnoky Csilla, Kubanek, hentes: Lőrincz András-Ernő, Salvator, főkomornyik: Giacomello Roberto, Csipcsala, pék: Bodea Tibor, Rendőr: Bilibók Attila, Hentesinas: Pap Tibor, Orfeumi lányok: Fekete Bernadetta, Ráduly Beáta, Zsigmond Éva-Beáta, Pincér a Wampeticsben: Kiss Ernő
Zenekar: Ráduj Gábor, Szőgyör Árpád, Veress Csaba
Ügyelő: Tatár Attila Súgó: Dósa Erzsébet
Dramaturg: Budaházi Attila
Zenei vezető: Manfrédi Annamária
Koreográfus: Horváth Gyula-Antal
Díszlet-jelmeztervező: Kelemen Kata
Rendező: Parászka Miklós