Vastag Csaba sokáig garázsban várta a „nagy menedzsert”

– Ha televízióból nézted volna a tehetségkutatót, te kire szavaztál volna?

– Nem néztem volna az X-Faktort, mert szombat esténként régen is fellépéseim voltak, vagy színházban, koncerten voltam. Amúgy nagyon jó műsornak tartom. Nagyon jó az, hogy ennyi jelölt megmutathatta, mi van benne. De nem tudnék most hirtelen dönteni, hogy ki az, aki jobb lett volna, mint a másik. Főleg az utolsó öt-hat helyezésnél, mi sem tudtuk, hogy mi lesz, és meglepődtünk az eredményeken.

– Sokat változtál a műsor folyamán, ahhoz képest, hogy milyen voltál a válogatón és a tehetségkutató végén. Miben változtatott meg a műsor?

– A munkához való hozzáállásban nagyon sokat segített ez a műsor, teljesen más perspektívát mutatott. Azt tanultam meg, hogy van értelme dolgozni, és elérheted a céljaidat, hogyha valamit nagyon akarsz. Ez nagyon fontos dolog. A műsor előtt a zenekaros fiúkkal mindig vártuk a garázsban a nagy menedzsert, aki majd aláíratja velünk a szerződést és majd világsztárok leszünk. Igazából ez pedig nem így működik. Erre most kellett rájönnöm, hogy a munkám egyébként nem volt eredménytelen, és jó, hogyha az ember kitart és kiáll a céljai mellett.

– Konkrét dolgokat is tanultál a mentorodtól?

– Igen, azt, hogy hogyan nem kell fogni a mikrofont. (Nevet)

– Az imádkozó sáskára gondolsz?

– Igen, sokan mondták, hogy miért fogom úgy, de hát én így fogom és kész, nem szoktam le azóta sem róla. Egyáltalán mi baj van vele?

– Mit kezdesz a nyereményeddel?

– Még annyira nem gondoltam ezt végig. A pénzt még át sem vettem. Az autót már átvettük, Tomikával egy mélygarázsban tartjuk, az majd őt illeti. Egyelőre most még egy másik autóval gyakorol, mert ez egy elég drága dolog, és nem biztos, hogy ezzel kell nekimenni a budapesti forgalomnak. Viszont ha egy kicsit jobb idő lesz, bátrabban fog vezetni ő is.

– Elképzelhető, hogy a gyorsan jött siker nem tart majd sokáig?

– Ennek a receptjét, ha tudná bárki, kezében lenne a siker titka. Nem lehet tudni. Én abban hiszek, hogy az igazi munkának most jött el az ideje, és aki azt gondolja, hogy eddig csinált valamit, és most hátra lehet dőlni, az nagyon rosszul gondolja, mert most kell hozzátenni mindent, amit tudunk. Most van a munkának az a fázisa, amely a legeslegfontosabb.

– Volt olyan, amikor valaha azt érezted, hogy nem neked kellett volna győznöd? Arra célzok, hogy voltak szakmai viták a döntő után arról, hogy te vagy Nikolas énekel jobban.

– Mindenkit támadnak, mindenkinek vannak támogatói és ellenzői is. Amíg a világ világ, ez mindig így lesz. Ha egy focicsapat megnyeri a világbajnokságot, akkor is parázs viták alakulnak ki a szakmában és a médiában is arról, hogy ki mit kellett volna másként csináljon, vagy, hogy ki a jobb. Volt egy pár nyilatkozat, bevallom, amit én is fájó szívvel olvastam, hihetetlenül álltam előtte, merthogy szakmabeliek nyilatkoztak. Próbáltam nem foglalkozni vele, és a munkára koncentrálni.

– Valamikor Baróton is koncerteztél...

– Igen, körülbelül öt éve, nagyon jó buli volt. Egy, illetve két zenekarral voltam itt egyszerre, a barótiak pedig nagyon kedvesen fogadtak minket és mindig is vágytam vissza.

– Három nap alatt három koncert Erdélyben. Igaz, hogy ez egy könnyű turné? Hányszor léptek fel egy nap?

– Én tartom a rekordot, egy nap volt 9 fellépésem. Reggel 11-kor kezdtem és hajnali négykor ért véget a fellépések sorozata. Szeretném megnézni, hogy Magyarországon vajon ki tartja a rekordot ebben, vagyis ki csinált legtöbb fellépést egy nap alatt, és akkor megdönteni azt. Fáradtak vagyunk, de az az érdekes benne, hogy egyrészt a fáradtság nem mentség, másrészt nem is számít, annyira jó találkozni a közönséggel, hogy az mindent megér.