Téli madáretetés

A madáretetést az első havazások alkalmával kell megkezdeni, de természetesen tél közben is bármikor kihelyezhetünk etetőt. Vannak vidékek, ahol már az őszi madárvonulás idején megkezdik az etetést, hogy a délre vonuló fajok tudjanak könnyebben felkészülni a vonulásra. „ Általában a cinegéket szokták etetni, én többféle etetővel etetek, mivel igyekszem minden fajra kitérni. Az a legjobb, ha minden madárnak segítünk az áttelelésben. Az átlagember úgy tudja, hogy a mi madaraink délre vonulnak, azt viszont kevesen tudják, hogy nagyon sok faj jön a téli időszakban hozzánk északról, tavaly például a csonttollúak. Ők inváziószerűen érkeznek, hat-hét évente. Inkább bogyó- és gyümölcsevő madarak, aki nagyon ügyes volt, tudta etetni almával, szárított bodzával.”

Madáretetők

A fajoknak megfelelő etetőt állítsunk fel. Ha például cinegeféléket etetnénk, akkor inkább a függő etetőket használjuk – ajánlja Szentes. Az etetőt egy fára akasztjuk, abba rakunk olajas magvakat. Arra kell vigyázni, hogy ne legyenek pirított vagy sós magvak. Az ipari napraforgót szeretik inkább, azt a fekete, kicsi szeműt, de fogyasztják a csíkost is. Ezenkívül lehet őket etetni dióval vagy állati zsiradékokkal, például szalonnával, faggyúval, vajjal, lágy sajttal. Ha vörösbegyet szeretnénk etetni – bár Csíkban ritkán telelnek –, akkor lehet számukra kitenni almát, melyet egy ág végére szúrunk fel, így jobban látják, és ha havazik, nem takarja be. A függő etetőknél a cinegék bukkannak föl, pintyfélék, ritkábban csuszkák. „Ha ki akarunk térni a magevőkre is, akkor ajánlatosabb a nagyobb kapacitású dúcetetőket használni. Ez egy felfüggesztett nagyobb etető, négy nyílással, könnyen hozzáférnek a madarak, nagyobb mennyiségű mag fér bele. Ezeket ajánlatos nagy kertekben használni, vagy ott, ahol ritkábban tudunk etetni, hétvégi házaknál például” - mutatott rá az egyesület tagja. Hozzáfűzte: a talajetetőnél a magevőket és a rigókat is lehet etetni. „Néhány faj inkább a talajon szeret táplálkozni. Négy cövekre kirakunk félfödélformában egy deszkát. Itt már lehet más gabonaféléket is használni. A sármányféléknek a kedvencük például az árpa, adhatunk búzát is, bár azt kevésbé kedvelik. Ha varjúféléket is odaszoktatunk, akkor lehet kukoricát is kihinteni, és napraforgómagot, kölest vagy muhart.”

Madár-e a veréb Csíkban?

„Állandónak nevezhető madár itt Csíkban a háziveréb, fölbukkannak télen a településeken a mezei verebek is, a széncinege, a kék cinege, a barát cinege, ritkábban a fenyves cinegék is. Állandó fajunk még a csuszka, az erdei pinty. Bár ez sem teljesen igaz, mert mi azt hisszük, hogy állandó,  ám kicserélődik a populáció: a mieink délebbre vonulnak, Olaszországba, Görögországba és a skandináv országokból jönnek helyettük mások. Nagyon gyakran elő szokott fordulni a fenyőpinty, amely szintén az északi országokból jön. Szoktak lenni csonttollúak, pirókok, de ők már ritkábban. Még állandó fajunk a varjúfélékből a szajkó, szarka. Ezek is felbukkannak az etetésnél, nagyon találékonyak, kijátsszák a kisebbeket. Pintyfélék közül zöldikék, tengelicék jönnek, ha nagyon szerencsések vagyunk, akkor csuszka is. Ha szalonnát is teszünk ki, harkályfélék is felbukkannak, nagy fakopáncs, közép fakopáncs” – magyarázta.

Meghálálják az etetést

Szentes Lajos felhívja a figyelmet arra, hogy nem szabad a madaraknak sózott vagy főtt szalonnát, sós magvakat kitenni, valamint pékáruval sem szabad etetni. Ez utóbbi a kisebb madaraknál bélgyulladást, hasmenést okozhat, és ennek következtében elpusztulhatnak.

Ha nekifogtunk etetni, akkor azt tegyük folyamatosan, ne legyenek hosszabb megszakítások. Amennyiben a madarak odaszoknak, megszokják a könnyű táplálékhoz jutást. Ha viszont megszakad az etetés, akkor sem tágítanak a környékről, és egy nagyobb lehűlés alkalmával, mivel nem sikerül kellő táplálékot bevinniük, és így nem tudnak kellő hőt termelni, elpusztulnak.

„Ha egy madár túléli a telet, meghálálja, legyen az rovar- vagy magevő. A magevők is fiókanevelő időszakban rovarokkal táplálkoznak. Temérdek mennyiségű rovart fogyasztanak el, úgyhogy a növényvédő szerek nem tudnak annyit segíteni a gazdáknak, mint egy madárpopuláció. Az etetés nagyon jó móka, én mindig figyelem, hogy mi a mozgás, jönnek-e új fajok. Egy olyan télen, amikor nagy a hó és nagyon sok faj fordul elő, nagyon jó szórakozás tud lenni. Aki fotózik, az tud lessátrat készíteni, vagy az ablakpárkányra szór ki eledelt, és lehet szép fotókat készíteni a különböző fajokról.”