Madarak „lepték el” a könyvtárat

Illyés Claudia könyvtáros az elmúlt ősszel egyedül, saját költségére indította el a megyei könyvtár kövesdombi részlegén azokat az alkotóműhelynek nevezett foglalkozásokat, ahol 20–30 óvodás és kisiskolás is összegyűl, együtt alkotnak, előadásokat mutatnak be vagy éppen vetélkednek. Így volt ez november 18-án, csütörtök délelőtt is, amikor a Dacia Gimnázium III. D osztályos tanulói mérték össze tudásukat a nálunk telelő madarakról.

Oklevéllel jutalmazták a szorgos diákokat

A gyerekek két csoportra osztva válaszoltak a kérdésekre, majd párosították a madarakat az elemózsiájukkal, és végül a bejátszott madárhangokat is felismerték Kacsó Tünde tanítónő harmadikosai. Nem első alkalommal jártak könyvtárban a gyerekek. Az elmúlt év áprilisában a nagykönyvtárban Mi lenne, ha könyvmoly lennék? címmel adták elő a tanítónő által összeállított verses-dalos műsorukat. Idén áprilisban a román nyelvet gyakorolhatták azáltal, hogy eljátszották Ion Creangă Öt kenyér című meséjét – tudtuk meg Illyés Claudiától. Csütörtökön pedig vetélkedőt szerveztek számukra, ahol Kelemen Katalin zsűrizett és kérdezett, aki a Milvus Csoport – Madártani és Természetvédelmi Egyesület részéről érkezett a könyvtárba. „Egy hete vittem el nekik a madarakról szóló anyagokat, minden diák két-két madarat választott, amelyekről mindent megtanult” – mondta a könyvtáros. A Szajkó és Harkály nevű csoportok tagjai jól felkészültek a versenyre, egymás szavába vágva válaszoltak a gerléről, kakukkról, bagolyról és társaikról feltett kérdésekre. A szorgos kisdiákok oklevelet, illetve édességet és almát kaptak. „A búbos banka a kedvenc madaram, mert szép színes taréja van” – osztotta meg velünk a harmadikos Köble Nóra.

Nagymenőkből kezes bárányok

Ebben az évben már nem lesznek foglalkozások a könyvtárban, legközelebb jövőben találkozhatnak Illyés Claudiával, aki nem csak kisiskolásokkal, hanem börtönbe zárt fiatalokkal is foglalkozik. Kedden az emberi jogokról beszélgetett a könyvtárban néhány középiskolással és olyan fiatal börtönlakókkal, akik néha elhagyhatják a büntetésvégrehajtási intézetet. Szerdán pedig a börtönbe látogatott, hogy azokkal is beszélgessen, akik nem lehetnek ott személyesen a találkozókon. „Eleinte nagymenőként viselkednek a büntetésüket töltő fiatalok, de a foglalkozások végére kezesbáránnyá válnak, örülnek, hogy őket is emberszámba veszi valaki” – mondta a lelkes könyvtáros.