Hogyan készítsük fel gyerekeinket az óvoda- és iskolakezdésre?

A hazai tanügyi rendszerben nem szokás nagy hangsúlyt fektetni a beszoktatási időszakra, ám sok óvodában szerveznek tavasszal nyílt napokat, amikor bárki beviheti a kisgyerekét, hogy megismerkedjen az óvodával, illetve nyáron is sok intézmény fogadja a gyerekeket. A legtöbb kiscsoportot kezdő óvónő még tanévkezdés előtt megtartja a szülőértekezletet, hogy megbeszélhesse a beszoktatás részleteit a szülőkkel, akik számára is új helyzetet jelenthet az óvodakezdés. „Fontos, hogy az óvoda kiválasztásakor a szülő figyelembe vegye az intézmény pedagógiai elveit, ezek egyezzenek a szülő, illetve a gyerek igényeivel, illetve számít az is, hogy kompatibilis legyen az óvónő személyisége a gyerekével” – mondta Városi Emőke, aki több éve dolgozik óvodás- és iskolás korú gyerekekkel.

A kedvelt mesehős óvodakezdése

Az első napot meg kellene előzze egy olyan periódus, amikor beviszi a szülő a gyereket, megmutatja neki az épületet, az udvart, a csoportszobát – ha már kiderült, hogy melyik lesz az –, hogy tanévkezdéskor ne legyen számára teljesen idegen a környezet. Az első búcsú pillanatait pedig megkönnyíthetjük olyan óvodakezdő mesékkel, amelyekben a gyerek tud azonosulni a kedvelt mesehőssel, és példaként szolgál számára Brumi Maci vagy éppen Bogyó és Babóca óvodakezdése – mondta a tanácsadó. De ugyanígy a szerepjátékok is segítenek, például ha eljátsszuk, hogy a maci is félt attól, hogy az édesanyja ott hagyja az óvodában, de természetesen utána ment.. „Három-hat év között a legerősebb a gyerekek fantáziavilága, ilyenkor mesékkel és szerepjátékokkal lehet a legjobban segíteni rajtuk félelmeik és szorongásaik feloldásában” – tette hozzá.

A legtöbb gyerek sír

Sokat segíthet az is, ha a gyerek beviheti az óvodába valamely személyes tárgyát, maciját, párnáját, ez biztonságot ad neki. „Van olyan intézmény, ahol ezt nem engedik meg pár hétnél hosszabb ideig, el kell rakni a szekrénybe, de ilyenkor szülőként megmondhatjuk a gyereknek, hogy most elmegy Brumival óvodába, őt letesszük, és figyeli, hogy mit történik ott, és majd elmeséli nekünk, hogy mit csináltatok aznap. Általában pozitívumként élik meg a gyerekek, ha feladatokat bízunk rájuk a kedvenc játékaikkal” – mondta Városi Emőke. A búcsúzással kapcsolatban megoszlanak a vélemények, van aki úgy gondolja, hogy nem szabad kínozni hosszas búcsúzkodásokkal a gyereket, de van, aki megengedi ezt, az a fontos, hogy a szülő érezze, biztonságban hagyja ott a gyerekét. Ha a szülő maga sem hiszi el, hogy jó lesz ott a gyerekének, akkor a vele sem tudja elhitetni ezt, sokat jelent, ha határozottan tudja átadni az óvónőnek, akiben megbízik.

A tanácsadó elmondta, a legtöbb gyereknél lehet számítani pár hétig tartó sírásra, főleg ott, ahol nagy a környezetváltozási-szakadék, vagy a gyerek érzékenyebb személyiség, esetleg anyásabb. Ez utóbbin lehet segíteni úgy, hogy még óvodakezdés előtt sokszor viszi a szülő idegen gyerekközösségbe az óvodás korúját. „Nem kell óriási problémaként értelmezni az óvodakezdéssel járó sírást, természetes jelenségként kell kezelni, mert felnőttként sem könnyű egy-egy új helyzetet megszokni” – mondta.

Cselekvéshez kössük az érkezésünket

Fontos az, hogy még az óvoda előtt meséljünk gyerekeinknek az óvodai programról, a sorrend lényeges lehet ilyenkor: megérkezés után reggeli, mosdóhasználat, játék, majd ebéd és alvás következik. Az óvodás korúaknak még nincs kialakulva az időfogalmuk, inkább cselekvéshez kössük azt, hogy mikor jön érte a szülő, például mondjuk azt, hogy ebéd után, vagy alvás után jön érted anya vagy apa – tette hozzá a tanácsadó, aki fontosnak tartja a fokozatos beszoktatást. Ne erőltessük, hogy már legelső nap ott aludjon a kisgyerek, csak ha ő igényli. Először maradjon ott egy reggeli játékra a saját csoportjával, majd reggeltől ebédig, majd alvás utánig, és maradhat a program végéig is, ha felkészült rá. Nehézséget okozhat, ha a gyereknél otthon nem alakult ki egy megszokott rendszer, ezért lehet, hogy otthon nagyobb lesz a mozgásigénye az óvodai program után, esetleg másképp viselkedik majd az óvodában, mint otthon. A vakációkban se felejtsük el az óvodát, mert egy-egy hosszabb szünidő után ismét „be kell szoktatni” a kisgyereket, ezért fontos, hogy beszéljünk az óvodáról akkor is. Köztudott, hogy az első hetekben sokszor lesz beteg a gyerek, mert egy védett otthoni közegből kikerül a „nagyvilágba”. Lényeges, hogy ne tartsuk otthon a gyereket, ha egészséges csupán azért, mert félünk a vírusoktól, ugyanis elszokik az óvodától – javasolta a tanácsadó.

Az óvodás korú szorongását kiválthatja az is, ha nincs kellőképpen felkészülve az óvodára, vagy nem alakult ki bizalmi kapcsolat az óvó nénivel, mert például túl hamar ott hagyták hosszú ideig, és nem volt ideje fokozatosan megismerni őt, akinek anyapótló bizalmi szerepet kell majd betöltenie az életében.

Mikor iskolaérett a gyerekem?

Néhány éve kötelező pszichológiai felmérésre vinni azokat a gyerekeket, akik augusztus 31-ig nem töltik be a hat évet, és a szülei nulladik osztályba szeretnék íratni. A biológiai érettség ugyanis nem biztos, hogy egyenesen arányos az iskolaérettséggel – magyarázta a tanácsadó. Vannak jelei annak, ha a gyerek nem iskolaérett még, ilyen például az, ha nem bír hosszabb időt egy helyben ülni, ha a szociális és érzelmi képességei, illetve a tér-koordinációja hiányos, beszédkészsége fejletlen. Ha mindezeket nem vesszük figyelembe, és mégis iskolába íratjuk, akkor fennáll annak a veszélye, hogy lemarad a társaitól, és az iskolai rendszerből már nem tudjuk kiíratni. Ha a pedagógus és a tanácsadó is azt javasolja, hogy maradjon még óvodában egy évet, és csak hétévesen kezdje el az iskolát, akkor érdemes figyelembe venni ezt, mert az óvodában van lehetősége fejlődni, sokszor csak néhány hónapra van szükség ehhez. A kisiskolás korban alakul ki a gyerek önértékelése, a kudarcélmények pedig nagyon befolyásolják ezt, tehát az idejekorán elkezdett iskolának a hosszú távú következménye súlyosabb, mint az, hogy még egy évet óvodában marad. Ilyen hosszú távú negatív következmény lehet az iskolafóbia, a szorongás, a teljesítményszorongás, később az iskolakerülés, a figyelemfelkeltő viselkedés (például agresszió, elszigetelődés).

Van segítség

A tanácsadó hozzátette: az előkészítő osztályba íratott gyerekeknél is nagy szerepet játszik az előzetes felkészítés, az iskolaépülettel, tanteremmel való megismerkedés, a mesék, mesehősök, szerepjátékok bevetése. Továbbá az, hogy ne használjuk negatív értelemben az iskolát, például kerüljük az olyan mondatokat, hogy „ha ezt sem tudod megcsinálni, akkor hogy akarsz iskolába menni?”

Fontos tudni, hogy a szülő segítségért fordulhat az iskolai, óvodai tanácsadóhoz, ha úgy érzi, hogy túl hosszú ideje tart az óvodában például síró-időszak, vagy ha szorong a kisiskolás gyereke. Marosvásárhelyen minden óvodában és iskolában van tanácsadó, vidéken már más a helyzet, ott számos intézménynek nincs kinevezett tanácsadója, ők a Maros Megyei Neveléslélektani Központhoz fordulhatnak segítségért.