Hangszerzetesként, fényhozóként vagy akár gyógyítóként emlegetik Jeszenszky István multiinstrumentalistát. A különleges énekhanggal rendelkező művész főként ősi keleti hangszereket használ: többek közt az indiai sarodot, tibeti és thaiföldi hangedényeket, imaharangokat, sámándobokat, csörgőket, valamint kínai varázstálat. A székelyudvarhelyiek a Míves Emberek Sokadalmán hallhatták előadásait, melyeket szkeptikus és nyitott szívű egyaránt csodálattal hallgatott végig. Istvánt főleg zenebohóc karaktere miatt ismerhetik a helybéliek, a jövő héten számos gyógyító koncertjére sor kerül a megyében. A hangszerzetes munkásságáról, hangszereiről, azok hatásáról és élete néhány eseményéről számolt be.
2010. október 20., 16:502010. október 20., 16:50
2010. október 20., 17:052010. október 20., 17:05
Elmondása szerint mesébe illő gyermekkora volt: nagyszüleivel nevelkedett az Őrségben, teheneket legeltetett, már akkor eggyé vált a természettel. Nagyapja harangozó volt, nagyanyja pedig a templomot díszítette fel virágokkal. Már kisgyerekként megtanulta az egyházi énekeket, a népdalokat, majd hétéves korában került először kezébe hangszer. Iskolásévei alatt is folyton zenélt. „Sosem érdekelt a tanulás” – vallja magáról. Konzervatóriumokba is bejárt muzsikát hallgatni, majd eljutott Bécsbe, Svájcba – itt utcazenélt. Érdeklődése az improvizáció és dzsesszgitár felé irányult, viszont belefáradt, hogy mindenki egy kaptafára zenél, standardokban. 1990 óta járja Ázsiát, a mai napig tanul muzsikálni. Legelső kiadványa a Világok hangja című lemez volt, ezt követte három meditációs CD. Karácsonyra két újabb kiadvány is napvilágot láthat, melyeken kórusénekek is lesznek.
A legjobb sarodművésztől tanult
„Megismertem egy tündér embert az utcán, aki elkezdett tanítani jógázni. Kezembe adta a legelső magyarul megjelent jógakönyvet. 22 éves voltam akkor. Nagyon szerettük egymást. A testvére vett egy új hangszert magának, majd karácsonyra nekem ajándékozta ezt a sarodot, amivel a mai napig is zenélek. Már akkor mondta, hogy ez lesz a jövőm, abbahagyhatom a gitárt. Néztem, hogy ez a hangszer egy csoda. A legnagyobb löket volt számomra, egy spirituális út kezdődött el akkor” – meséli István. Útkeresése alatt választania kellett, hogy Kaliforniába megy vagy Indiába. „Ázsiai szívem van, hát akkor inkább Indiát választottam. Egy bázeli zenei kurzust követően bemutattak Saran Ráninak, 1990 óta ő tanított zenélni.” India leghíresebb sarodművésze volt, két éve hunyt el az asszony. „Az az érdekes, hogy nem populáris ennek a hangszernek a világa. Mindenki jól ismeri a szitárt, de ezt nem: a sarod még annál is nehezebb” – magyarázza. Tíz év gyakorlás után kapnak lehetőséget a zenészek legelső fellépésükre.
Elmondta, hogy a nyugati zene egy temperált világ, be vannak osztva a hangok, míg az ázsiai természet alapú. „Megvan mindennek a hangja: a napfelkeltének, az ősznek, a szerelemnek. Fantasztikus. Rengeteg improvizáció van a keleti muzsikában. Iszonyatosan sokat kell próbálni, 3–3 órát délelőtt és délután. A gyakorlás egy ima, istenhez való imádság” – mondja István.
Hangszerek és gyógyítás
István hangedényei a thaiföldi és tibeti buddhista kolostorokból származnak, hangmeditációra használják: megütik őket, utána a csendben egyesülnek a belső energiák, így születik meg a gyógyító hatás. „Hasonlóak az itthoni rózsafüzérhez. Imákat mondanak közben, szakralitásuk van.” István kihangsúlyozta, hogy a hangokban nincs semmiféle vallás. „Nincs semmiféle -izmus, univerzálisan lehozzuk a hangszereken keresztül a jelent. A jelen pillanatban való felébredésben segítenek. Megtisztítanak a fájdalomtól! A pillanat hangjainak érdekessége, hogy nincs sem idő, sem tér. A megszokott érzékelés eltűnik, ez az energia egyedülálló.” Közönsége általában nem széken ül, hanem fekve, álomban hallgatja a műsort. „Felébresztem őket a dobos, szívritmusos zenével.”
Érdekesség, hogy kétféle világot érint muzsikája: koncertjei első szakaszában egy belső világot, a másodikban pedig bevonja a közönséget is énekléssel – ezzel a külső világot jelképezve. István elmondása szerint a hangok szép százalékban megtartják hatásukat felvételen is. „Elveszti életenergiáját minden, ha sokat másoljuk” – jegyezte meg nevetve. „Filmen láttam először vissza magamat. Azelőtt el sem tudtam képzelni, milyen hangok jöhetnek elő belőlem.” Arra a kérdésre válaszolva, hogy van-e tanítványa, István azt válaszolta: „Nincs. Lehet hogy lesz. Most a zenére koncentrálok. Mindig van egy-két ember, aki szeretne tudni, viszont kevesen vállalják, hogy öt évig üljenek egy hangszer mellett, és mindent feladjanak, fiatalságukkal együtt.” Mint elmondta, 25–30 év szükséges ahhoz, hogy valakiből mester váljon.
A varázslat
„Ez a zene a szívhez szól, nem az elméhez. Az emberek folyton gondolkodnak, hogy mi is ez az egész. Egy darabig tűrik gondolkodással, valami vallásos „izére” gondolnak, majd bedobják a taccsot. Érzik, hogy valami történik, ami nem hétköznapi: ez a varázslat. Bukarestben háromszáz ember előtt koncerteztem, rendkívüli volt. Megnyíltak, énekeltek, döbbenet volt. Tudni kell azt is, hogy Ázsiában mindenki énekel. A legutolsó utcagyerek is jobban énekel, mint nálunk bárki. Ha nem énekelünk, beszorulunk. Nálunk 60–70 emberből alig énekel egy: ének után felszabadul az energia, jön vissza az erő. Ez a fogyasztói társadalom egy kis LSD-ként hat, nagyon rossz. Belénk verték, hogy pénz nélkül semmit sem lehet, senki vagy. Ha Kőrösi el tudott menni semmi nélkül Ázsiáig, akkor mi is képesek vagyunk eljutni bárhova” – hangsúlyozza. „Olyan csoda van a kezünkben, hogy iszonyatos. Isteni értéke van mindenkinek. A gazdagság bennünk van, nem a bankban” – mondja.
Újra gyerekké válhatunk
István úgy véli, azok, akik még nem látták-hallották-érezték műsorát, életükben először fognak átélni olyan csodát, amely egyedülló. „Nincs itt semmi mesterkélt. Ez egyféle szertartás. Jöjjenek el, ha újra gyerekek akarnak lenni és tiszták. Éljék át a jelen pillanatot.” Egy tökéletes madárfütty kiadása után elmondta: minden koncertje egyedi, folyton kitalál valami újat. „Csíkszeredában például a sarodon kezdtem el dobolni, korábban sosem tettem. A hangok bennünk vannak, csak elfeledkezünk róluk. Az emberek azt mondják: dolgom van, nincs időm. Elfutsz, és otthagyod igazi gyermeki énedet. Annyira megfélemlítették őket az elmúlt ötven évben, hogy szinte egy halálos állapotban élnek. Igazából ebből az állapotból hozom ki őket a zenével” – meséli.
Székelyudvarhelyen két alkalommal is sor kerül előadására a Művelődési Ház koncerttermében, október 25-én és 26-án. A hétfői koncert 19 órakor, a keddi pedig 20 órakor kezdődik. |
Augusztus 23-án, szombaton újból megszervezik a lisztőrlés mestereit ünnepelő Molnártalálkozót a felsőcsernátoni Malomkertben. A rendezvényre a molnárcsaládok mellett a nagyközönséget is várják.
Itt-ott nemzeti létünk árnyékai is felsejlettek az augusztus 20-i ünnepség szónokainak beszédeiben, de magyarként akkor is hálásak lehetünk államalapító királyunkért, ezeréves létünkért és az új kenyérért is.
Egy 85 éves sepsiszentgyörgyi nőt keres a rendőrség, aki múlt csütörtökön hagyta el otthonát és azóta nem tért vissza. Megtalálásához a lakosság segítségét kérik.
Tizenhetedik alkalommal szervezik meg a sepsiszentgyörgyi Sportnapokat 2025. szeptember 19. és 21. között. Három napig nagy társaságban, a város főterén, plusz motivációval mozoghatnak a sportkedvelők és mindenki más, életkortól függetlenül.
Egészségügyben, oktatásban, szociális ellátásban és helyi közigazgatásban dolgozók gyűltek össze szerdán délben Sepsiszentgyörgyön a kormányhivatal épülete előtt. A tüntetésen nagyjából száz háromszéki szakszervezetis adott hangot követeléseinek.
Történetének eleje éppúgy homályba vész, mint nagyobb „testvéréé”, a csíksomlyói búcsúé. Az viszont biztosra vehető, hogy a Kézdiszentlélek fölött magasló Perkő-hegyre is évszázadok óta járnak megnyugvást keresni, hitben megerősödni az emberek.
Úgy tűnik, nagy sikere van a Sepsi Metropoliszövezetben idén meghonosított Kiskertész programnak: minden településről bekapcsolódtak óvodások, iskolások, összesen mintegy 1500-an csaptak fel kis kertésznek.
Már csak egyetlen szintje maradt a valamikori tízemeletes épületnek, amely a hetvenes évek óta része volt a sepsiszentgyörgyi városképnek. A Bodok szállodának rövidesen nyoma sem marad.
Káosz és bizonytalanság előzi meg az idei tanévkezdést a kormány megszorító csomagja miatt. A feszültség Háromszéken is nő: a szakszervezetek pár nap múlva tüntetni készülnek, és a tanévkezdésre időzített sztrájkhoz is gyűjtik az aláírásokat.
Két nap különbséggel két medvét is elütöttek Háromszéken – közölte hétfőn közösségi oldalán a Kovászna megyei környezetőrség.