Javában zajlik a kászonaltízi Tisztástőn a 16. Minimum Party. Ott jártunkkor, szombaton már be voltak indulva a különböző műhelyek az összművészeti táborban, mely augusztus 7-én ér véget. A kézműves műhelyet – ahol rongyból varrt babák készülnek – a Csíkszeredában élő Csikós Katalin vezeti, az alábbiakban vele beszélgettünk.
2011. július 31., 20:142011. július 31., 20:14
Csikós Katalin a készülő sokarcú babájával
– Mikor kezdett babavarrással foglalkozni?
– Mielőtt megszületett volna a fiam, azon gondolkoztam, hogy a gyereknevelési időszakban adandó szabadidőmet mivel töltsem ki. Gyermekkoromban nem voltak játékaim, csak egy rongybabám, amit nagymamám készített nekem, melyet nem is varrt, hanem különböző rongyokból csavargatott össze. Most is tisztán emlékszem, hogy zöld kendője volt. Téglavető deszkákból vetettem neki ágyat, napokig játszottam vele. Ez az emlék ihletett. Gondoltam, megpróbálom a mai gyerekek fantáziáját megmozgatni, egy kicsit a tévé, a számítógép elől kiemelni őket, és egy olyan világba kalauzolni, ami sokkal varázslatosabb, mert ők alkotják, határozzák meg a részleteit. Kiderült, hogy nincs is sok szabadidőm, de a gyerekeim lelkesedése – mivel van egy lányom is – meggyőzött. Nagy érdeklődéssel követték a ténykedésemet, sőt elsősorban ők ihletnek, Eszter lányom véleményét mindig kikérem, hogy szerinte milyen színű ruhát, hajat és szemet varrjak a babának, és legtöbbször nagyon jó tippeket ad.
– Végül is a gyerekek igényeiből kell kiindulni, hisz ők játszanak ezekkel a babákkal...
– Érdekes, azt tapasztaltam, hogy a kétéves fiamnak inkább azok a nyers babák tetszenek, melyeknek se hajuk, se szemük, se ruhájuk. Órákig képes ezekkel eljátszani, autóra teszi, lóra ülteti... Valószínű, azért, mert különféle érzelmekkel, szerepekkel ruházza fel őket. Lányom – aki ősztől megy iskolába – kisebb korában nem is babázott. Emlékszem, a nővéreméktől kapott hároméves korában egy Barbie-babát, de a sarokba dobta, és azt mondta: „nem kell nekem néni”. Nem is vettünk babákat neki. Mikor az első babát megvarrtam – az első példány, bevallom, rosszul sikerült –, eldobtam, de a fiam kihalászta a szemetesből, és meg kellett mossuk, mert azóta is együtt alszik vele. A második már jobban sikerült, azt Eszternek varrtam, és nagyon megszerette. Tünde-baba azóta is abban a „mosolytáskában” lakik, melyet szintén én varrtam neki. Különben a lányomnak igazi tehetsége van ahhoz, hogy úgymond a dolgok közötti összefüggéseket megtalálja, ezért is az egyik legfontosabb tanácsadóm.
– Megrendelésre is varr babát (lásd a blogját). Hogyan történik ez a folyamat, a szülők, vagy a gyerekek igényeit kell szem előtt tartania?
– Legtöbbször az anyukák rendelik a babákat, de a gyerekek keresztelik meg őket. Mostanig minden visszajelzés pozitív volt a gyerekek részéről. Kedvenc játékaik lettek a kézzel varrt babák. Egyfelől egyéniségük van, másfelől puhák, és hozzájuk lehet bújni. Nem szeretek két egyforma babát varrni, mondjuk, nem is sikerülne, mert az illető pillanatban fellépő lelkiállapotom is meghatározó szokott lenni. Bármelyik babámat látom, rögtön eszembe jut, hogy mi történt annak idején, amikor megvarrtam.
– Jeltelen érzelmek az idei tábor címe, hogyan építették tevékenységükbe ezt a koncepciót?
– Miután a műhely tagjai a babavarrási technikákat elsajátították, az utolsó három nap feladataként azt kapják, hogy saját magukról készítsenek babát. Természetesen ezekbe önkéntelenül is belevarrják az aktuális érzelmeiket. Rengeteg az érdeklődő, már több baba készült, és örülök, hogy nagyon ügyesen dolgoznak. Továbbá látom, hogy a műhelyek közötti átjárás, ami a tábor egyik fő célkitűzése is, megvalósul, az építészek is kölcsönöztek a projektjükhöz babákat, de a filmes műhely is igényt tartott az általunk készített bábukra.
– Jelenleg milyen babát készít?
– Kosárbabának nevezem, hisz van egy kosárkája, ahova el tud bújni. Ezúttal nem csak egy érzelmet tükröző babát, hanem egy többarcú bábut készítek. Arca a könyvek lapjaihoz hasonlóan forgatható, így az adott helyzethez megfelelő érzelmet, arckifejezést tudja tükrözni.
A magyar kisebbségek sorsáról, a jövőbeli kihívásokról, választásokról szólt az idei Tusványos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetése, amelyen a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői, valamint a román és magyar kormány képviselői is részt vettek.
A tusványosi beszédén dolgozik Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A szombati előadásra regisztrálni kell – csütörtök éjfélig.
A pénteki FK Csíkszereda–Rapid szuperligás labdarúgó-mérkőzés miatt biztonsági okokból csütörtök este tíz órától lezárják a Lidl melletti közterületi parkolót Csíkszeredában – közölte Korodi Attila polgármester.
Tusványos második napján a nemzetpolitikai kérdések is napirendre kerültek. A fiatal közösségek, régi hagyományok című beszélgetésen sem volt ez másképp, ezúttal az ifjúsági szervezetek szerepét vizsgálták a témában. Az eseményt Turi Ádám moderálta.
Tartalmas nyári hét a hagyományok jegyében – 28. alkalommal szervezik meg a gyimesközéploki tánctábort. A helyi gyerekeknek ingyenes a belépés, a hangulata pedig pótolhatatlan.
Idegen nyelvi és alkotótáborban tanulhatnak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság fiataljai július 21–27. között Csíksomlyón.
Tucatnyi kollégával leszünk jelen a 34. Tusványoson. Ahogy a rendezvény idei mottója (Ránk számíthatsz!) hirdeti, mi is úgy tervezzük, hogy olvasóink számíthassanak ránk. Igyekszünk kihozni a legtöbbet a rendezvényből.
A bizonytalan környezet új fogalmakat is a felszínre hozott – ezek közül az egyik legfontosabb a digitális fittség, amely a szakértők szerint egyre inkább meghatározza, ki tud talpon maradni a munkaerőpiacon.
Háromszéken született, Balánbányán kezdte pedagógusi pályafutását, most mégis arról a több mint harminc évről mesél, amelyet könyvtárosként élt meg. Kelemen Katalinnal, a Kájoni János Megyei Könyvtár egykori munkatársával beszélgettünk.
Nemzetközi elismerésben részesült a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium diákja, Bodor Mátyás: aranyérmet szerzett a világ legnívósabb középiskolás matematikai versenyén.
szóljon hozzá!