Első játékfilmjét rendezi Kincses Réka

Fotó: Máthé Éva

Kincses Rékának van egy elmélete: az költözik el más városba, más országba, aki a családja elől menekül valamilyen szinten. A Balkán bajnok óta nem hallottunk Kincses Rékáról, aki most éppen első játékfilmjét rendezi. Saját témából ihletődve az általa gazdasági menekülteknek titulált németországi magyarokról szól a filmje, s most nekünk mesélt róla.

Szász Cs. Emese

2010. szeptember 02., 17:172010. szeptember 02., 17:17

2010. szeptember 02., 18:032010. szeptember 02., 18:03

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Fotó: Máthé Éva

– Hogy halad az első játékfilmed, és mit lehet tudni róla?

– Május, júniusban forgattuk a filmet, most a vágási szakaszban van. Az a munkacíme, hogy Haza, de lehet, ez is marad a végső cím. Emigráns téma, vagy nem is tudom, hogy emigránsnak lehet-e nevezni. Egy németországi magyar családról szól, és a honvágy, a beilleszkedés a fő témája. Hol vagyunk otthon – az új országban, vagy eredeti otthonunkban. Budapesten és Németországban fogattuk.

– Tehát egy magyarországi családról szól a film?

– Nem magyarországi, hanem magyar családról. Nem részleteztem ezt, a szereplők is erdélyiek és van is benne egy-két elejtett mondat, hogy erdélyiek, így a magyar közönségnek úgy fog lejönni, hogy erdélyiekről szól. Ezt az egészet azonban én nem tematizáltam külön, mert nagyon helyi, és külföldön nehéz ezt megérteni, hogy Romániából jöttél, de magyarul beszélsz. Azt sem részleteztem, hogy hova jön haza. Bár Budapesten forgattuk, de a jelenetekből ez nem derül ki, nincs bemutatva Budapest, nincs benne Duna, Lánchíd.

– Saját példából indultál ki a témaválasztásnál?

– Persze, mindig saját témából dolgozom. Én \'92-ben mentem el, sok különböző helyen voltam, aztán Berlinben kötöttem ki 1996-ban.

– Akkor gazdasági menekültként határoznád meg magad?

– Én – tudatosan legalábbis – biztos nem azért mentem ki, hogy pénzt keressek és házat építsek. Akartam látni a világot, szerettem volna egy szabadabb életet élni, utazni, és ennek persze megvan a gazdasági része is. Végső soron mindenki, aki nem politikai üldöztetés révén megy el, az gazdasági menekült, vagy esetleg pszichológiai menekült. Engem régóta foglalkoztat, hogy ki miért hagyja el az otthonát. Rengeteg Németországban élő magyarral készítettem interjút, és az a tapasztalatom, hogy senki nem tudja megmondani pontosan, hogy miért, sőt azt sem tudja pontosan, hogy mennyire érzi jól magát külföldön. Ez egy furcsa állapot, amikor minden nyomós ok nélkül, idegen helyen élsz, és idegen nyelvet beszélsz.

Az interjút teljes egészében a Vásárhelyi Hírlap pénteki, szeptember 3-ai lapszámában olvashatja!