Sikeres Nők Iskolája címmel szervez konferenciát Csíkszeredában az RMDSZ Nőszervezete szombaton. Az esemény előadói között találjuk a 32 éves csíkkozmási származású Bálint Margitot, aki képviselői asszisztensként dolgozik az Európai Parlamentben, így néhány éve Brüsszelben lakik. Vele beszélgettünk.
2014. május 15., 20:342014. május 15., 20:34
2014. május 15., 20:342014. május 15., 20:34
– Hogyan vezetett az út Csíkkozmásról Brüsszelbe?
– A Márton Áron Gimnáziumban érettségiztem, utána Kolozsvárra mentem egyetemre, mint a székelyföldi egyetemisták többsége abban az időben. Ott közgazdaság szakon végeztem, majd egy évet az Amerikai Egyesült Államokban voltam egyetemistaként. Azt követően elvégeztem a mesterképzést, és Bukarestben kezdtem el dolgozni a gazdasági minisztériumban az akkori külkereskedelemért felelős RMDSZ-es miniszter, Winkler Gyula kabinetjében. Két év után, miután őt európai parlamenti képviselővé választották, követtem őt Brüsszelbe, úgyhogy jelenleg ott dolgozom, lakom, élek. Megkönnyíti a helyzetet, hogy most már van direkt repülőjárat Brüsszelből, ezért bármikor haza tudok jönni, ha a munkám úgy kéri vagy úgy engedi.
– Az ottani politikai szférában egy nő hogyan tudja megállni a helyét, nehezebb-e egy nőnek érvényesülni?
– Nekem nőként semmilyen negatív tapasztalatom nincs ezzel kapcsolatban. Sőt, azt kell mondanom, hogy sem Csíkban, sem Erdélyben, sem Brüsszelben nem volt eddig. Talán az európai intézmények bizonyos szintjein – bár nem tudok számadatokat – több nő dolgozik, mint férfi. Az európai parlamenti képviselők számát illetően azonban az arány fordítva van, mert sokkal kevesebb a női képviselő (35 százalék), mint a férfi. Úgy gondolom, az, hogy nő valaki, nem teremthet olyan helyzetet, hogy esetleg másodpozícióból kell induljon. Ugyanakkor a szakmaiságnak is döntő szerepe kell legyen.
– Mikor kicsit eltávolodik az ember, más a rálátása bizonyos dolgokra. Hogyan látja az itthoni nőket?
– Bár rég elmentem itthonról, igazából csíki nő vagyok. Azáltal, hogy külföldön élek és sok emberrel, sok nővel találkozom, és különböző nemzetiségű nőknek ismerem meg a problémáit, van egy kis összehasonlítási alapom. Igazából nem látok hatalmas különbségeket: úgy érzem, egy erdélyi nő is van annyira nyitott, mint egy nyugati. A külső hatások most már ugyanazok. Ami más, az a generációs különbségek. A mi előző generációink zártabbak voltak. Nálunk sokkal erősebbek a hagyományok és a családon belüli szokások, ezek meghatározták nyilván a nők életét. Voltak olyan íratlan szabályok, amelyeket be kellett tartani. Úgy látom most már, hogy a székely és az erdélyi nők is kezükben tartják a sorsukat. Ha női témáról beszélünk, mi azt szeretnénk, hogy a munkahely, család és gyerekvállalás összeegyeztetése könnyebb legyen. Az a nő, aki gyereket szeretne vállalni, majd folytatni karrierjét, ezt megtehesse, bármilyen akadály nélkül. Ugyanakkor a munkaadók részéről is fontos egy bizonyos szintű nyitottság. Ez a problémakör az egész európai női társadalomra jellemző kihívás.
– Az RMDSZ Csík területi Nőszervezetének egyik alapító tagja.
– Az RMDSZ Nőszervezet az egyik legdinamikusabban fejlődő közösség. Én a külügyi dolgokért felelek, úgyhogy nemcsak befele építkezünk, hanem uniós folyamatokba is próbálunk bekapcsolódni, hiszen a nők előtt álló kihívások ha nem is ugyanazok, de hasonlóak Európa bármely részén. A jó megoldásokat szeretnénk hazahozni, hasznosítani. Az Európai Néppárt női szervezetének tagja lettünk hivatalosan idén áprilisban. Külügyi titkárként az előkészítő háttérmunkálatokkal én foglalkoztam, így ha sikereknél tartunk, akkor ez is egy szakmai siker. Az Európai Néppárt női szervezete az egyik legnagyobb női szervezet Európa-szinten, amely több mint 28 országból tömörít a női szervezeteket. Szerintem így kerek, hogy alulról építkezünk, majd nagyobb áramlatokba kapcsolódunk be.
– Hogy fogadta a meghívást, amikor önt is mint sikeres nőt hívták meg előadást tartani a szombati eseményre?
– A Sikeres Nők Iskolájáról hallottam, mert ezt néhány hónappal ezelőtt az RMDSZ Nőszervezet bejelentette. Öt különböző városban szervezik meg, többek között Csíkszeredában is. Igazából jóleső meglepetéssel fogadtam. A Csík területi nőszervezet elnökével, Lőrincz Csillával is nagyon jó kapcsolatot ápolok, ami még a bukaresti együttműködésünkre megy vissza. Szakmai és baráti kapcsolat is ez, úgyhogy nekem megtisztelő élmény volt, hogy a szervezők rám gondoltak.
– Mitől lehet sikeres egy nő?
– Ahhoz, hogy egy nő sikeres legyen, minden nap kell legyen egy kis sikerélménye. A mindennapi impulzus, pozitív löket, egy apró sikerélmény mindig előbbre visz. Itt gondolok akár a gyereknevelés apró örömeire az anyukák esetében, vagy szakmai szempontból egy jól sikerült projekt megvalósítására. A másik dolog, hogy kell legyen egy cél, ami felé közeledünk. És ha érezzük, hogy haladunk a cél felé, akkor egyre csak gyűlnek a sikeres napok. Hogy valaki sikeres, azt nem magáról kell mondja, hanem más kell róla azt gondolja. A nő is társas ember, a sikerességhez az is hozzájárul, ha van mellette egy jó barát, egy társ, egy csapat, egy jó család, aki ki tudja hozni belőle a legjobbat.
– Ön sikeres nőnek tartja magát?
– Nekem mindig voltak céljaim. Mikor iskolába jártam, tudtam, hogy kolozsvári egyetemista akarok lenni, tudtam, hogy akarok utazni, és amikor létrejöttek ezen a létrán a kis előrelépések, jólesett. Persze voltak buktatók is. Így visszatekintve nem tudom kimondani, hogy sikeres vagyok, mert ezt más kell megmondja rólam, hogy az vagyok vagy sem, de nem panaszkodom. Ha megkérdeznék, mit csinálnék másként, nyilván lennének apró dolgok, de valószínű ugyanebben az irányban indulnék akkor is.
Sikeres Nők Iskolája
Az RMDSZ Csíki Területi Nőszervezete Sikeres Nők Iskolája címmel szombaton 9 órától tartja a Sikeres Nők Iskolája című konferenciát. Helyszín: a csíkszeredai Club 30+. Előadók: Görbe Éva mesterfodrász, Bálint Margit európai parlamenti asszisztens, Bányász Dorottya vállalkozó, Csáki Csilla pénzügyi igazgató, Csobot Rita rendezvényszervező, Gudana Otilia vállalkozó, György (Veres) Emőke tanár, Kis Bora színművész, György Ottilia egyetemi adjunktus, blogger, Szász Emőke divattervező és Szilágyi Nóra énekesnő, rendezvényszervező.
A rendezvény bárki számára nyitott, a szervezők kérik az előzetes bejelentkezést a nok@csikirmdsz.ro e-mail címen vagy a 0266-315710-es telefonszámon. A 3 éven felüli gyerekeknek a rendezvény ideje alatt játszóházat biztosítanak.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!