
Mindennemű extrémsport kedvelőjeként, hegymászóként, barlangászként, geológusként ismerhetjük Deák Ferencet, alias Pöczét. 1979-ben született Székelyudvarhelyen, jelenleg Pécsen dolgozik, mérnök geológus, valamint geotechnikus mérnökként egyben. Pöcze korábban fél évet dolgozott egy angliai cégnél: ami egyszer geológiával vagy sziklával kapcsolatos, mindent „perverzen bír”. A Pöcze név egy fece-pöce szójátékból származik, s hogy hangzatosabb legyen, József Attila (Pőcze Borbála) édesanyja miatt cz-vel írja. A hegymászásról, az ország természeti szépségeiről, valamint a geológusok mindennapjairól mesélt.
2010. november 03., 17:092010. november 03., 17:09
2010. november 03., 18:012010. november 03., 18:01
Rock, bölcsőde, sátánizmus
Már kisgyerek korában mindennel foglalkozott, ami a geológia felé húzott: csapatosan járták az erdőket, élvezték a természetet a sziklák közelében. Mint mondja, minden a Tábor-negyedi bölcsődében kezdődött. Sok olyan cimborával ott ismerkedett meg, aki később bekerült a gimibe. „Ez a kapcsolatrendszer a későbbiekben rengeteget segített. Közülük sokan \'alpinisták\' lettek: velük az első osztály előtt már céheket alapítottunk. Szabadkőművesek nem voltunk, de olyasmiket hoztuk létre, mint ők.” Az általános iskolára szívesen emlékezett vissza: elmondása szerint ők voltak a teadélutánok sötét emberei. „A rock megrontotta az atmoszférát körülöttünk, ezért nem voltunk tetsző emberkék. Nem Szandira jártuk a táncot, hanem ráztuk a fejünket. Elég hülyén néztünk ki: sztreccsgatya, pumacipő, minden, ami illik. A rockkal, vagyis a sziklával a kapcsolat akkoriban kezdődött: a szikla mindig is kellett!” Elmondása szerint folyton lázadoztak a rendszer ellen, bár fogalmuk sem volt arról, mi is az a rendszer. „Elkezdtünk falfirkálni, persze ez sokaknak nem tetszett. Emiatt bekerültünk hatodik osztályban a rendőrség látókörébe, mondjam úgy, \'bűnözők\' lettünk. Még személyink sem volt, egy haverom születési bizonyítvánnyal ült be a meseautóba.” Rögtön sátánistáknak tulajdonították őket. „Kellemetlen volt, mivel csak szabadon gondolkodtunk, és kicsit dilisek voltunk.” Hogy szebb képet alkossanak róla, filológia szak helyett végül a katolikus osztályt választotta a Tamási Áron Gimnáziumban. Úgy gondolta, ez a megjavulás útja. „Megint csak szörnyen nézett ki, amint Obituary- és Death-pólóban az iskola mellékhelyiségében szívtuk derékig a cigarettát. Egy latin tanár kellett elmagyarázza nekem, hogy az obituary szónak gyászjelentés a magyar megfelelője. Végül is vallásos téma volt.”
Túrán a Süvöltő Milka
Mivel Romániában nem volt számára megfelelő oktatás csillagászatból, végül a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem földrajz–geológia szaka mellett döntött, ennek következtében kezdődött el a speciális barlangászás és sziklamászás. Mindig érdekesnek tartotta magyarként román szakon tanulni. „Egy csíkszeredai haverral voltunk magyarok, ő is annyira beszélt románul, mint én. A geológus terepgyakorlatok alatt napi sátorbeli kontaktusba kerültünk velük, ment a marhaság. Messze földön híresek arról a geológusok, hogy motorként pusztítják az alkoholt. Először kivittek egy sonkolyosi túrára. Nyolc évet énekeltem kórusban, perverz dolog volt, hogy némi italozás után muszáj volt énekelni. Magyar nóta, megtanult román nóta, minden ment: hajnalonként ordítottam, mint az állat” – mondja. Sok terepgyakorlatot szerveztek a kolozsvári magyar geológusok szervezetével, a GEKKO-val. Ők elnevezték Süvöltő Milkának, mivel volt egy lila pólója, ordított ott is, mint egy sakál, így összekombinálták a neveket. „Jól összehaverkodtunk a románokkal: barlangásztunk, extrém túráztunk. Nekem román nővel összejönni sosem sikerült, pedig mindig jó lehetőségnek tartottam tanulás szempontjából.”
Bárkinek ajánlja Románia szépségeit
Másodéven kezdtek el komolyan foglalkozni a mászással, megvolt a szükséges kondíciójuk. Nekifogtak a magashegyi alpinizmusnak is. Büszkén gondolt vissza erre az időszakra, mivel felfedezhette Romániának azon rejtett szépségeit, melyeket igazából kevesen ismernek.
„Mi nem ismerhettük úgy meg a tájakat, mint a régi geológusok, akik évekig térképeztek. Mi is csináltunk olyat, hogy nőket, csapot-papot otthagytunk, majd egy hétig másztuk a Fogarasi-gerincet vagy a Radnait.” Véleménye szerint a legcsodálatosabb és egyben a legvadabb táj, amit eddig itthon látott, a Radnai-havasok voltak. Számtalanszor elindultak, elfogyott minden eledelük, koldultak a falvakban. Üzleteltek a pásztorokkal, „ment a biznisz”. Egy csomag cigiért kaptak 6 kiló sajtot és ordát. Véleménye szerint nem szabadna senkinek sem kihagyni ehhez hasonló túrákat. „Mindenkinek látnia kellene a Királykő gerincét, nyáron elég könnyen megközelíthető. Azért ajánlom, mert fekvése miatt a széljárás is más. Nyáron kellemes túra tud lenni. A Radnaihoz több türelem és idő kell. Ajánlom még mindenkinek az Erdélyi-szigethegységben lévő helyeket, például Sonkolyost. El kell szánni magunkat rá!” – mondja Pöcze.
Kondíció nélküli hegymászás
Korábban szakszerűen űzték a hegymászást, most már inkább komolyabb hobbijává vált. Fiatalabb korában nagyon érdekelte a dolog, mint mondja, belementek olyan utakba is, melyeket egyáltalán nem ismertek. Olyan túrákat is bevállaltak, melyeken annak is visszatért a hite, akinek sosem volt. „Az is megtörtént, hogy elmondtam a komámnak: ha ezt túléljük, vasárnap megyek gyónni. Amióta nincs már meg a régi kondim, olyan félelmem van néha, hogy elmondani nem tudom. Egyszer nekifogtunk a Békás-szorosban egy érdekes mászásnak. Imádkozás is volt. Biztosított a társam egy kötélhosszban, egy párkányon kiestem. Lógtam a levegőben vagy 45 percet. Természetesen a mászógépeket lent hagytuk, mondván, hogy ennyire nem lehetünk gyengék. Rendesen halálfélelmem volt, közben nem tudtunk kommunikálni” – mondja.
Egyik kedvenc története, amikor a hazaiak megjelennek az Alpokban. Régebben mindent ki kellett spórolniuk, egy hatalmas hátizsákkal érkeztek meg. Nem volt pénzük a menedékházra, kint a sátorban aludtak. „Jöttek az osztrákok fotózni, hogy ezek a románok aztán tudnak élni” – mondja nevetve.
Szomorú helyzetben a szakma
Deák elmondta, hogy rengeteg munka lenne Romániában, de sajnos nem értenek sokan a szakmához. „Az oktatásban hiányosságok vannak. Nincs kereslet rá. Egyszerűen nincsenek olyan projektek, melyek szükségessé tennék a komolyabb fokú tudományt. Nincsenek alagútjaink, atomhulladék-tárolóink, a bányák szomorúan néznek ki. Pusztulás van. Aki a szakmában dolgozik, az mind külföldön keresi a boldogulást, ahogy én is. Még az egyszerű épülettervezéseknél is hiányosság van Romániában.
Olvasói üzenetnek annyit mondott, hogy gyönyörű hely Erdély, lehetőleg próbáljuk megóvni és csodálni. „A fiataloknak üzenem, izzítsák csak rá magukat a sziklákra, és kóstoljanak bele a geológiába, mert jó szakemberekre mindig is szükség lesz!”
A helyi idegenforgalom helyzete és az általános gazdasági nehézségek miatt újabb csoportos leépítés körvonalazódik Parajdon. A bányakatasztrófa óta a turizmus életben tartásáért küzdő település egyik turisztikai egysége került most nehéz helyzetbe.
Megnyitották a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Írói naplókat bemutató vándorkiállítását szerdán délután Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumnak otthont adó Haberstrumf-villában.
Ijesztő tények láttak napvilágot a Hargita Megyei Területi Közrendi Hatóság udvarhelyi ülésén: a fiatalok sokszor internetről rendelik az ellenőrizetlen összetételű szintetikus drogokat. Az áru önkiszolgáló csomagautomatákba érkezik, onnan veszik át.
Kerékpáros felvonulással, előadásokkal, filmvetítésekkel és családi programokkal várják az érdeklődőket a székelyudvarhelyi majálison, amely idén is a Szejkefürdőn lesz április 30-án és május 1-jén.
Megnyitják az írói naplókat bemutató vándorkiállítást, amely április 22-én érkezik Székelyudvarhelyre, a Haáz Rezső Múzeumba.
Megváltozik a 4-es autóbusz útvonala és menetrendje április 20-tól, a járat mindkét irányban érinti a Riverside lakóparkot Székelyudvarhelyen
Róth András Lajos nyugalmazott könyvtárőr tart előadást április 23-án, csütörtökön Székelyudvarhelyen.
Sporteseményekkel ünnepelt csütörtökön az idén 35 éves Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság székelyudvarhelyi egysége. A cél az volt, hogy még jobban összekovácsolódjon a csapat, és fejlesszék kapcsolataikat a többi hatósággal.
Egyházi kórusok találkozóját szervezik meg Székelylengyelfalván: a székelyudvarhelyi főesperesi kerület kórusainak 26. találkozóján mintegy 430 résztvevő és 18 kórus lép fel április 18-án, szombaton.
Távozott a Székelykeresztúrhoz tartozó Sóskút közelében telelő hárombocsos anyamedve, amelynek ottlétéről február elején szereztek tudomást a hatóságok. A nagyvadak üregét szerdán tömték be a vadászok, illetve a polgármesteri hivatal munkatársai.