A Kászonokban toboroztak a huszárok

A rendezvény első napján szombaton, május 1-jén Nagytusnádról indult a huszár bandérium, majd Csíkkozmás érintésével a Nyerges-tetőn kellő pompával, a hagyományok betartásával sort kerítettek a csíkszéki Mátyás huszárezred zászlójának felszentelésére, amelyet a szertartás után befogadtak a szentegyházi, székelyudvarhelyi, háromszéki, marossárpataki, szovátai, gyergyói huszáregyesületek. A tábori misét Hatos Mihály gyimesfelsőloki plébános tartotta. Ezt követően a zászló lényegéről és szerepéről szóló rövid előadás következett, melyen elhangzott: régen a zászlónak személyisége volt, az jelképezte a csapatot mint közösséget, és a király személyéhez hasonlóan szent volt, ezért mindig egyházi szertartással szentelték fel.

A Nyerges-tetőn András Zoltán huszárkapitány és Borboly Csaba megyeitanács-elnök mondtak ünnepi beszédet. Borboly rámutatott: ezek az események hozzátartoznak a hely szelleméhez, és ugyanolyan fontosak az itt élő embereknek, mint a huszároknak. „Őseink tették olyanná ezt a helyet, amilyen ma, és a hely is olyanná alakította őket, amilyenek őseink által mi vagyunk”.

A beszédek elhangzása után következett a Nap és a Hold jelével díszített zászlószegek beverése a lobogó rúdjába, amelyet az elöljárók végeztek el, majd a következő lépés a zászló megáldása volt. A zászlóanya által feltűzött zászlószalag alapján lehetett tudni, kit képvisel, honnan van. A szalagot általában a zászlóanya saját kezűleg hímezte. A csíkszéki Mátyás huszárezred lobogójára Romfeld Mária Magdolna zászlóanya tűzte fel a szalagot.

Vasárnap Kászonjakabfalván és Kászonaltízen toboroztak a huszárok. Az eseménnyel kapcsolatban András Zoltán hagyományőrző huszárkapitány elmesélte: „a toborzón a huszárok előtt a rezesbanda (Csíkszentkirály és Tusnád község fúvószenekara) szokott vonulni, a faluközpontban érve a polgármester fogadja a toborzó huszárokat – jelen esetben András Zoltán polgármester – aki történetesen lovon fogadta a huszárokat, akik engedélyt kértek a toborzásra, amelyen közreműködött a csíkkozmási Bojzás néptáncegyüttes. Az ifjakkal, akárcsak Kossuth Lajos idejében, megitattuk a regrutabort, melyből aki ivott, annak a gatyája meg volt fogva és mennie kellett katonának. Ezen alkalmakkor eljátsszuk, felelevenítjük nagy vonalakban, hogyan is zajlott egykoron egy ilyen huszártoborzó, amelyen az idén több mint hetven huszár vonult fel, néhányan közülük – a Vilmos huszárok – messziről, a Bihar megyei Szentjobbról jöttek. A huszárkodás sok munkát és kitartást igényel. A hagyomány szerint a magyar hadi zászlókon nem volt felirat, csak a zászlóanya által feltűzött zászlószalag alapján lehetett tudni, kit képvisel, honnan van. A Mátyás huszárok felszentelt lobogójának – melynek egyik felén a Szűz Mária, másik felén a magyar címer látható – érdekessége, hogy feliratozva van a következő szöveggel: őseidnek szent hitéhez, nemzetséged gyökeréhez ne légy hűtlen ó magyar. A zászlós András Imre huszár”.

Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere elmondta: a huszártoborzót tavaly tartották meg első alkalommal, amikor végigjárták az alcsíki településeket. Az idén a Kászonokra került a sor, mert az ottani települések is hozzátartoznak az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társuláshoz. Jövőre szeretnék, hogyha Csíkszentgyörgy, Pottyond, Menaság, Pálfalva, Somlyó útvonalon toborozhatnának, mert akkor teljes lenne a kép. Az idén nyolcvan huszár vett részt a toborzón, melynek során közel huszonöt regruta lépett be közéjük – fogalmazott az elöljáró.