Hirdetés
Hirdetés

Baba kémcsőből, és ami előtte vagy utána van

Világszinten több mint 5 millió lombikbaba született már •  Fotó: 123RF

Világszinten több mint 5 millió lombikbaba született már

Fotó: 123RF

Még sokaktól nagyon távol áll a mesterséges fogantatás vagy a lombikbaba fogalma, pedig világszinten már több mint ötmillió gyerek született már ilyen módon. A módszerek egyre fejlettebbek, de egyre többen vannak azok is, akik kénytelenek a mesterséges eljárásokhoz folyamodni, hogy gyermekük legyen. Míg régen magánügy volt a meddőség, mára már szociális probléma.

Szász Cs. Emese

2019. április 18., 16:432019. április 18., 16:43

2019. április 19., 13:362019. április 19., 13:36

Bár egyre többen beszélnek róla és tesznek ellene, a meddőség ma is sokak számára abszolút tabutéma, amiről beszélni se nem szabad, se nem illik. Sokan úgy érzik, ha nem jön össze a baba, az magánügy, még akkor is, ha számtalan kérdést kap az ifjú pár, hogy vajon mikor érkezik már hozzájuk a gólya. Ezeket a tabukat igyekezett döntögetni a Védem Egyesület Marosvásárhelyen, amikor meghívta előadást tartani Nagy Barna szülész-nőgyógyász főorvost, aki megalapítója és azóta is orvosigazgatója a Marosszentgyörgyön működő Zygota Maros Meddőségi Klinikának, ahol nyolc év alatt több mint ötszáz lombikbaba fogant és született meg.

Mikor beszélhetünk meddőségről?

Már egy év sikertelen próbálkozás után meddőnek nyilvánítják a gyermektelen párokat, a kifejezés azonban egyáltalán nem egy végleges megbélyegzés.

Hirdetés

A meddőség betegség, pont ugyanolyan, mint egy mandulagyulladás

– állítja Nagy Barna. Van, aki gyógyszeres kezeléssel meggyógyul, van, akinél a sebészkés a megoldás, s van, akinek a mesterséges megtermékenyítés lesz végül a befutó. A meddőség tehát nem egy végleges állapot, és az is egy tévhit, hogy aki terméketlen, az úgy született, olyan esetek is előfordulnak, amikor terhesség, szülés után áll fenn a probléma.

A párok 20 százalékának akadnak gondjai a gyermekvállalással •  Fotó: Fivmures.ro Galéria

A párok 20 százalékának akadnak gondjai a gyermekvállalással

Fotó: Fivmures.ro

Azt talán sokan tapasztalják, hogy mintha több lenne manapság a probléma a párok gyerekvállalása körül. A szakértő pedig ezt alá is támasztja. „Egyre gyakoribb probléma, hogy a pároknál nem jön a gyerek, míg öt évvel ezelőtt 10-15 százalékra tettük a meddő párok arányát, ma már 20 százalékról beszélnek a statisztikák, aminek nyilván számos oka van, de az egyik legnagyobb az, hogy nagyon kitolódott a gyerekvállalás. Előbb az egyetem, oklevél megszerzése a prioritás, utána jön a karrier, párkapcsolat, de legyen ház is a gyerek előtt, s akkor 35 éves korunkban eszünkbe jut, hogy jöhetne egy gyerek is” – fogalmazta meg a legnagyobb problémát a nőgyógyász, aki hozzáteszi, a nő már születése pillanatában egy meghatározott számú petesejttel rendelkezik, ami évről évre csökken. 35 év után nem csak nehezebben esik teherbe, de már a petesejtjei is öregednek.

Okok, és amikor nincs ok

Bár a közgondolkodás hajlamos még ma is a nőt „okolni” a gyermektelenségért, a statisztika szerint a meddő párok 35 százalékánál a nőnél van a gond, de ugyanannyi arányban találnak problémát a férfinál. Van, amikor a pár mindkét fele „hibás” az elmaradt gyermekáldásért, és olyan is van, amikor sosem derül ki, mi okozza a meddőséget.

Idézet
„Az esetek 15 százalékában nincs magyarázat a meddőségre, hiába vizsgáljuk ki a nőt is, a férfit is, mindenhol minden rendben, a baba azonban mégsem érkezik”

– mondta ki az orvos, s ez a történet a párok számára talán a legnehezebb. Ha már fennáll a probléma, mindenki azt szeretné tudni, hogy mi az, mert akkor bevehet egy bogyót, amitől meggyógyul, elvégezhetnek rajta valami beavatkozást, amitől termékeny lesz. Ha nem derülnek ki az okok, akkor csak a kérdések maradnak.

Sokaknak még mindig tabutéma a meddőség is, hát még a mesterséges megtermékenyítés •  Fotó: 123RF Galéria

Sokaknak még mindig tabutéma a meddőség is, hát még a mesterséges megtermékenyítés

Fotó: 123RF

Az okok között sok minden előfordul: lehet elzáródva a petevezeték, lehet a petefészek, a méh, a méhszáj problémája, de gond lehet két olyan, elég gyakori, mondhatni divatos betegség miatt is, mint az endometriózis vagy a policisztás petefészek. De még olyan is akad, amikor a női szervezet antitesteket bocsát ki a sperma jelenlétére, s azért nem történik meg a megtermékenyítés. A férfiaknál még érdemes figyelni arra is, hogy a 20 Celsius-fok fölötti hőmérsékletek nem tesznek jót a spermaképződésnek, mint ahogy a szoros fehérnemű vagy az egész napos autóban ülés sem. A számos egészségi ok felsorolása helyett inkább azt érdemes hangsúlyozni, hogy

mindkét részről az életmód és a stressz nagyban felelős az elmaradt gyermekáldásért.

Nagy Barna, hogy bizonyítsa, nem csak a levegőbe beszél, elmesélte, hogy London bombázása alatt – amely több mint egy évig tartott – a nők nagy részének a menstruációja kimaradt, a nőgyógyász szerint egyszerűen azért, mert a petefészek szorongás alatt nem működik, a Jóisten úgy teremtett meg minket, hogy veszélyhelyzetben nincs szükség gyerekre.

Nem magánügy, szociális probléma

A szakértő szerint a meddőséget régen abszolút magánügyként kezelték, de most már szociális problémává vált, hiszen – főként Európában – nagyon sok elöregedő társadalom van, amikor már bizony az országnak sem mindegy, hogy meddő-e egy pár vagy sem.

Bár elhangzott, a meddőségre nem csak a mesterséges megtermékenyítés a megoldás, a legnagyobb érdeklődés mégis ezt a témát övezte. Nagy Barna elmondta, több fajtája van az eljárásoknak, az egyszerűbb eljárás az inszemináció, amikor a megfelelő időben a spermát befecskendezik egy vékony szondával a méh üregébe, s várják, hogy az ondósejtek végezzék a dolgukat. Nagy Barna elismerte, nagyon kis sikerrátával végzik ezt a beavatkozást, ami azt jelenti, hogy ha otthon egy százalék esélye van teherbe esni egy negyven éves nőnek, akkor ők azt inszeminációval 2 százalékra tudják „felturbózni”.

Baba kémcsőből

Az in vitro fertilizációs, köznyelven lombikbébi-eljárásról kiderült, hogy lényege, hogy a nő petefészkét különböző stimulációs gyógyszerekkel arra késztetik, hogy ne egy, hanem sok tüsző érjen meg, amit majd leszívnak, a kinyert petesejteket laboratóriumi körülmények között termékenyítik meg, a megtermékenyített embriókat 3–5 napig tenyésztik, majd megfelelő pillanatban beültetik, a maradékot lefagyasztják, ami később is felhasználható újabb beültetésre. 1987-ben született meg az első lombikbébi, azóta azonban nagyon sokat fejlődött az eljárás – tudtuk meg Nagy Barnától, aki azt is elmondta, hogy általában a meddőségi központokban a beültetett embrióknak 40 százalékából lesz terhesség, és 30 százalék születik meg.

Marosszentgyörgyön már több mint 500 lombikbaba fogant •  Fotó: Fivmures.ro Galéria

Marosszentgyörgyön már több mint 500 lombikbaba fogant

Fotó: Fivmures.ro

A számok, statisztikák mellett az előadás hallgatóiban számos kérdés felmerült: olyanok is, hogy egészséges lesz-e a baba, hogy milyen hatása van az anya szervezetére a sok hormonkezelésnek, de a lombikkezelés ára sem volt utolsó szempont. A meddőségi szakértő azzal a megnyugtató információval szolgált, hogy bár akadtak olyan kutatások, amelyek szerint bizonyos betegségre hajlamosabbak a lombikbabák, előfordulásuk nem számottevő. Az orvos ugyanakkor kihangsúlyozta, ők ezzel az eljárással nem nyúlnak hozzá a génekhez, nem változtatják meg ezeket. Hasonló kutatásokat végeztek nők körében is, sokáig azt hitték, hogy a lombikeljáráson átesett nők közt többször fordul elő a petefészekrák, de egy másik kimutatás kimutatta,

hogy nem a lombikeljárás miatt lesznek petefészekrákosak a nők, egyszerűen csak van két olyan betegség, az endometriózis és a policisztás petefészek, ami hajlamosítja a nőket a petefészekrákra, s ezek közül nagyon sokan lombikeljárással esnek majd teherbe.

Maga a kezelés gyorsítja például a méhnyakrák és a mellrák lefolyását, de nem okoz rákot, s éppen ezért ezekre szűrik is a kezelés előtt a nőket.

Nagy Barna 8 éve orvosizgatója a marosszentgyörgyi meddőségi központnak •  Fotó: Fivmures.ro Galéria

Nagy Barna 8 éve orvosizgatója a marosszentgyörgyi meddőségi központnak

Fotó: Fivmures.ro

Nem utolsó szempont egy lombikkezelés ára sem, míg Magyarországon öt kezelést támogat az állam az egészségbiztosítással rendelkező pároknak, addig Romániában gyakorlatilag önköltséges az eljárás. Bár létezik egy program, ami 6500 lejjel támogatja a lombikos kezelést, ez Nagy Barna szerint a költségeknek körülbelül egyharmadát fedezi. A programba bekerülni sem könnyű, különböző feltételeknek kell megfelelni, és ha át is mentek a párok a szűrőkön, akkor is kérdés, hogy épp van-e pénz az alapban vagy sem. Tavaly áprilisban például már tudták a klinikán, hogy mennyi pénzt költhetnek erre, idén erre legalább júniusig kell várni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés