
Csernus Imre szerepében
Fotó: Toxikoma/Gordon Eszter
Pár éve még hazai deszkákon láttuk, most a mozivászonról köszön vissza Bányai Kelemen Barna: a marosvásárhelyi színész az egyik főszereplője a Toxikoma című, új magyar közönségfilmnek. Nem is akárkit alakít, hanem a mindenki által ismert sztárpszichiátert, Csernust Imrét.
2021. október 01., 18:362021. október 01., 18:36
2021. október 01., 19:132021. október 01., 19:13
Magyarországon szeptember elején mutatták be Herendi Gábor új játékfilmjét, a Toxikomát, Marosvásárhelyen pedig a hétvégén az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál keretében láthatja a közönség az alkotást.
A könyv a népszerű színész életének legnehezebb éveit eleveníti fel, egy hosszú évekig tartó drogos zuhanást, amelynek végén minden szétesik Győző körül, aki végül rászánja magát az elvonókúrára.
A Toxikoma két főhőse: a drogos alfahím (Szabó Győző szerepében Molnár Áron) és az istent játszó pszichiáter (Csernus Imre szerepében Bányai Kelemen Barna)
Fotó: Toxikoma/ Facebook
A film nem csak azért lehet érdekes számunkra, mert két olyan embert elevenít meg, akiket Magyarországon és Erdélyben is jól ismernek, hanem azért is, mert a sztárpszichológust a Marosvásárhelyről pár éve Magyarországra költözött Bányai Kelemen Barna alakítja.
„A történet tulajdonképpen egy szeletét ragadja ki Szabó Győző életének, főként a Lipóton töltött időszakot, Győző és Csernus párharcát, amelynek során Csernus lehozza a heroinról a színészt. Nincs előzménye a filmnek, nem tudjuk meg például, hogy miért kezdett el drogozni, meg nincs végkifejlete. Persze nem is lehet, hiszen két élő emberről beszélünk, ugye, s ez a jó hír, hogy úgy ér véget a film, hogy ők ketten barátok maradnak, és Győző túlélte, sikerült neki lejönni a drogról” – mesél a filmről Bányai Kelemen Barna, akit a rendező, Herendi Gábor hívott meg a film szereplőválogatására.
Az a bizonyos négyes. Kettőt láthatnak a nézők a filmvásznon
Fotó: Toxikoma/Gordon Eszter
Herendi visszatérő vendége a Katona József Színháznak, ott látta az erdélyi színészt, és rögtön látta a lehetőséget a hosszú, göndör hajában, hogy az olyan „csernusos” tudna lenni. „Amikor már biztos volt, hogy velem akarja megcsinálni a szerepet, akkor elég sokat beszélgettünk arról, hogy milyen is legyen ez a figura.
– mondja sejtelmesen a Bányai Kelemen Barna.
Azt azért elárulja, hogy nagyon sokat készült a szerepre, Csernus Imre sok előadását megnézte, majdnem minden könyvét elolvasta, mert igazán meg szerette volna érteni azt a lelkiállapotot, amiből ez a pszichiáter dolgozik. „Ez a korszak az a korszak, amikor ő még nem celeb, vagyis nem országosan ismert pszichiáter, akkor még nincs a Bevállalja? című műsora, amellyel országos hírnévre tett szert. Úgyhogy tulajdonképpen a szakembert kellett nekem valahogy megérteni, és arra törekedni, hogy abból dolgozzak” – mondja Bányai Kelemen Barna a felkészülésről.
Bányai Kelemen Barna sokat dolgozott azon, hogy hitelesen alakítsa a közismert „kiabálós” pszichiátert
Fotó: Toxikoma/Gordon Eszter
Sosem egyszerű élő és ismert embert vagy nagy legendát alakítani, mindig tart az ember az összehasonlítástól, attól, hogy mit szólnak hozzá, teszi hozzá. Csernus Imre az ország közismert „kiabálós” pszichiátere, vagy szeretik, vagy gyűlölik a konfrontatív stílusa miatt, emellett pedig ugye éppen a célszemélynek is lehet véleménye arról, hogy őt hogyan alakítja valaki.
A kérdéseimre készségesen válaszolt, és ilyen értelemben segített megérteni ezeket a szakmai mozgatórugókat, másként nem szólt bele” – avat be a kulisszatitkokba Bányai Kelemen Barna, majd rámutat: ez a megelőlegezett bizalom Csernus szerint visszajárt Herendi Gábornak és csapatának, akik a Valami Amerika forgatása előtt vitték el a lipóti elvonókúrára Szabó Győzőt. A színész akkor egyfajta gyorstalpalón szokott le a heroinról Csernus Imre segítségével. Gyakorlatilag a Valami Amerikában Ákos szerepére kikötés volt, hogy a már tíz éve függő Szabó Győző elvonókúrára menjen, a forgatás alatt maga a rendező saját kezével adta a gyógyszereket Szabó Győző szájába. A dolog igazi érdekessége, hogy húsz év múlva ugyanez a rendező rendez filmet az akkori történésekről.
Képkocka a filmből
Fotó: Toxikoma/Gordon Eszter
A film amúgy tizennyolcas karikát kapott, bár az alkotók szerint látniuk kellene a fiataloknak is. „Tény, hogy a drogokról szól a film, vannak benne hatalmas nagy premier plánban filmezett tűszúrások, van vér benne, lehet látni, hogy kell a heroint előkészíteni és vénába szúrni, vannak benne szexjelenetek, cigarettázás, ivászat. Mindezek miatt sokkoló lehet, de azt hiszem, hogy a mai fiatalok – s most nem a 18 évesekről beszélek, hanem 14 fölöttiekről – láttak már ilyet. Ez nem az én kitalációm, de szerintem nagyon szép, jó kis mottó a film mellé, hogy bár a film 18 karikás, az ügy nem az.
– összegez a Csernust alakító színművész.
Illés Gabriella, a film producere korábban azt nyilatkozta, hogy hisz abban, hogy ezzel a mozival olyan új színészgenerációt ismerhetnek meg a nézők, mint anno a Valami Amerika idejében. Bányai Kelemen Barna szerint hízelgő a producer véleménye, s hogy mennyire igaz, azt a jövő majd eldönti, de ő mindenesetre azt gondolja, hogy most más világot élünk, mint húsz évvel ezelőtt. „Ugye, ma van egy színésztársadalom és egy celebtársadalom, ez a kettő néha fedi egymást, néha nem. Azokban az években, amikor a Valami Amerika forgott, még ismeretlen volt a celeb fogalma, a benne játszó színészek kirobbantak, és mindenféle lehetőséget kaptak. Én nem gondolom, hogy feltétlenül ez fog történni velem, de nem is bánom.”
A filmbéli Csernus Imre és Szabó Győző
Fotó: Toxikoma/Gordon Eszter
A Toxikoma amúgy 2019-ben forgott, rá egy évre el is készült, de tulajdonképpen dobozba került, mert jött a járványhelyzet, ami nem engedte meg, hogy bemutassák a filmet. Eredetileg múlt év őszére tervezték, majd 2021 februárjára, végül szeptember 2-án volt a bemutatója, s azóta sikerrel játsszák a mozik. A szombat esti filmvetítés a marosvásárhelyi Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál keretében gyakorlatilag erdélyi premiernek számít, s éppen az egyik főszereplő, Bányai Kelemen Barna szülővárosában zajlik majd.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
szóljon hozzá!