
Az udvarhelyi Strasser család 1942-ben
Fotó: Forrás: a székelyudvarhelyi Kováts fényképészet archívuma
Szembenézés munkacímmel készül dokumentumfilm Székelyudvarhely egykori zsidó közösségéről, a tervek szerint idén novemberben lesz a bemutató. A Székelyföldi Stúdió Egyesület filmje több helyszínen készült és készül, az alkotók kétszer forgattak Izraelben, és egyszer Auschwitzban.
2022. június 10., 18:552022. június 10., 18:55
2022. június 10., 20:292022. június 10., 20:29
1944. május 3-a tragikus dátum Székelyudvarhely történetében: ezen a napon összesen 277 zsidó polgárt gyűjtöttek össze a városból és Udvarhely vármegyéből – előbb a marosvásárhelyi gettóba, majd a hónap végén Auschwitzba vitték őket.
Ezt megelőzően pedig nagyon sokan voltak munkaszolgálaton.
Fecső Zoltán televíziós újságírót több mint húsz éve érdekli ez a téma, ugyanis 2000-ben lelt rá a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárban az Izraelben élő Schwächter Ernő által összeállított, az udvarhelyi zsidók visszaemlékezéseit tartalmazó kiadványra. Akkor ezt felhasználva egy diákköri szakdolgozatot írt, ám 2019-ben, a deportálás 75. évfordulóján a város polgármesteri hivatala és a Haáz Rezső múzeum egy rendhagyó kiállítással emlékezett meg a Márton Áron téren az egykori zsidó közösségről.
– mondja a televíziósként dolgozó Fecső, aki 2019-ben, az említett rendezvény kapcsán értesült arról, hogy életben van Schwächter Ernő. Akkor döntötte el, hogy ezt a végtelenül szomorú történetet dokumentumfilmben fogja bemutatni. A felkészülésben Gidó Attila történész tanulmányai, valamint Tibori Szabó Zoltán újságíró, egyetemi tanár történészi igénnyel és alapossággal megírt munkája volt segítségére. A rendező az információgyűjtést Csíkszeredában, a megyei levéltárban folytatta, ahol számos iratot talált az az 1944 májusában történtekről, köztük a zsidó üzletek lefoglalásakor készített leltárakat, vagy a megyei közigazgatás rendelkezéseit.
Fecső Zoltán és Jakab Ervin Izraelben, Netanján beszélnek Jakabovits György építőmérnökkel (a háttérben levő kulturális kzöponton is dolgozott), akinek a nagyapja Strasser István rádiószerelő és mozigépész volt
Fotó: Székelyföldi Stúdió
A világ legkutatottabb történelmi témájával foglalkozunk most, amely a művészetben, irodalomban, filmművészetben nagyon gyakran fontos témaként szerepel, viszont helyi szinten szinte semmit nem tudunk a zsidó közösségről. Úgy érzem, hogy ilyen értelemben is fontos ez a munka” – vallja Fecső Zoltán.
Interjú az izraeli Hoshayában Jankovits Gábor vegyészmérnöknél, aki a háború után született Székelyudvarhelyen
Fotó: Székelyföldi Stúdió
Számára a munkafolyamat két kiemelkedő pillanata volt a székelyudvarhelyi születésű túlélőkkel való találkozás: a 99 éves Schwächter Ernővel és a 92 éves Gold Renéevel Izraelben találkozhatott. Ernő bácsi azóta már elhunyt, Renée (aki a 14. életévét a vásárhelyi gettóban töltötte be, ahonnan Auschwitzba került) pedig jó egészségnek örvend. A deportálásból visszatért 38 személy többsége a hatvanas-hetvenes években Izraelbe költözött, de olyan is van, aki a belvárosi református temető melletti zsidó temetőben nyugszik – ott, ahol emlékmű is van a deportáltak neveivel. A film alkotói nemcsak a holokauszt székelyudvarhelyi vonatkozásait szeretnék bemutatni: a 19. század elejétől az első zsidó családok udvarhelyi letelepedésétől kezdve egészen máig követik a közösség egykori tagjainak és a ma Izraelben élő leszármazottak sorsát.
Interjú Tel-Avivban Gold Renée-vel
Fotó: Székelyföldi Stúdió
Fecső közvetlen munkatársai a film elkészítésében Jakab Ervin operatőr, Fancsali Levente vágó, illetve a Székelyföldi Stúdióban rendező-operatőrként dolgozó Demeter Levente most producerként segíti a stábot. Hajdó Csaba támogatóként szállt be a filmbe, de a munkafolyamat során társproducer lett. A rendezőnek sokat segít a színházi és filmes szakmából ismert Gálovits Zoltán. Az izraeli eddigi forgatásokat székelyudvarhelyi cégek és magánszemélyek mellett a Román Kulturális Intézet és a székelyudvarhelyi önkormányzat támogatta.
A munkából hátra van még a forgatás egy része, hiszen a témában több történész, illetve kutató is a megszólal még, ez tenne pontot a több mint két éve zajló alkotói munka végére.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!