Puskás Aréna: a nemzet stadionja

1953-ban adták át a Puskás Aréna elődjét, a Népstadiont, amely hosszú ideig számos nevezetes labdarúgó-mérkőzés helyszíne volt. Remélhetőleg nem lesz ez másként most sem, és a Puskás Aréna is olyan otthona lesz a magyar válogatottnak, amely a nemzeti tizenegy sikereinek egyik kovácsa is lesz – hangsúlyozza a cikk írója. Kiemeli, a Puskás-stadion azonban – ahogy annak tervezői megálmodták – több lesz, mint futballaréna. Közép-Európa egyik legnagyobb befogadóképességű és legmodernebb ingatlanjában nagyszabású koncerteket, konferenciákat és más jellegű rendezvényeket is lehet tartani. A koncerteken mintegy 78 ezren vehetnek részt, a konferenciaterem 1500 fő befogadására alkalmas.

A tervezésnél és a kivitelezésnél igyekeztek tiszteletben tartani a múltat olyan szempontból is, hogy ugyanott épült fel, mint a Népstadion, ráadásul a régi toronyépületet is megtartották. Ebben a 2020-as Európa-bajnokság idejére egy Puskás Ferencet bemutató kiállítás nyílik meg, utána pedig múzeumként fog működni.

A stadion futballmérkőzések alkalmával mintegy 67 ezer személy befogadására alkalmas, a nézőtér pedig teljesen fedett. A létesítmény szélessége 261 méter, hossza 316 m, legmagasabb pontja 52 m, a pálya és a küzdőtér összesen 11 ezer négyzetméter területű. Az épületben 27 személyfelvonó és 38 lépcsőház könnyíti a közlekedést, a mérkőzések megtekintését pedig 600 full HD kijelző segíti.

Az épületben 974 vécé, 712 mosdó kapott helyet, az ingatlanhoz pedig 556 parkoló is tartozik. Az acélszerkezet mintegy 10 ezer tonnát nyom, majdnem 30 kilométernyi cölöpöt fúrtak le, a lámpatestek száma több mint 35 ezer, a beépített kábelek hossza pedig 1700 kilométer. Az építkezések során 130 ezer köbméter betont, 19 ezer tonna betonacélt használtak fel. A 208 ezer négyzetméteres alapterületű ingatlanba 38 darab, 40 méter magas tartóoszlopot építettek be.

Az épület tervezője Skardelli György építészmérnök, aki bevallása szerint kicsi korától fogva szereti a focit, és a Népstadionba is nemegyszer kilátogatott. Eredeti elképzelése az volt, hogy a régi stadionból lehetőleg minél több elemet tartson meg, de végül a statikai mérések ezeket a terveket nem tették lehetővé. Akik viszont a régi stadiont jól ismerték, az újban is felfedezhetik azokat a tartóoszlopokat, amelyek a Népstadiont jellemezték. „Soha nem gondoltam volna, hogy a magyar nemzeti stadiont tervezhetem, óriási büszkeséggel tölt el, hogy megkaptam ezt a lehetőséget, ráadásul nagyon erősen kötődtem a régi létesítményhez, rengeteg emlékem fűződik hozzá, ez is különlegessé tette a feladatomat” – nyilatkozta az Ybl Miklós-díjas építészmérnök.