Hirdetés
Hirdetés

Pópák, törökök és lófejű székelyek – képet kapunk történelmünkről

Gyöngyössy János a székelyudvarhelyi könyvbemutatón •  Fotó: Szabó Károly

Gyöngyössy János a székelyudvarhelyi könyvbemutatón

Fotó: Szabó Károly

Decemberben jelent meg legújabb kötete, egy igen érdekes, történelmi témájú képregény, amelynek január közepén tartották a bemutatóját. A történeti grafikusként, illusztrátorként, önmagát „művészettörténeti segédmunkásként” meghatározó Gyöngyössy János több évtizedes munkásságát, tapasztalatát a történész szakma is elismeri. No meg a gyerekek, akik a Mini Erdély Park mozdonyvezetőjeként is ismerhetik.

Katona Zoltán

2022. február 01., 16:492022. február 01., 16:49

„Művészettörténeti segédmunkásként aposztrofálom magam” – nemrég egy interjúban így beszélt magáról Gyöngyössy János, aki korábban, egy majd tíz évvel ezelőtti interjúban még viccesebben fogalmazott, akkor azt mondta, hogy „el akartam a kerülni azt a kínos helyzetet, hogy a vegyészek között a legjobb műemlékvédő legyek és a műemlékvédők között a legjobb vegyész”.

Hirdetés

A székelyudvarhelyi, de Homoródkeményfalván élő Gyöngyössy János ugyanis vegyészmérnöknek tanult a hetvenes években, a nyolcvanas években a szakmájában dolgozott, de már akkor a székelyföldi erődített templomok és várak egyik legavatottabb szakértőjének tartották. Más világ járt akkor, nem számított sem régésznek, sem történésznek, de ő a hetvenes évek végétől (eleinte gyalogszerrel, amolyan „orbánbalázsos” munkamódszerrel) rendszeresen kereste fel ezeket a székelyföldi vártemplomokat. Gyermekkora óta gyakorlatilag egyfolytában rajzol nemcsak várakat és csatajeleneteket, hanem portrékat, címereket és minden olyant, ami valamilyen módon a székelység történelméhez kapcsolódik.  

Munka közben, keményfalvi rajzasztalánál •  Fotó: Gyöngyössy János Facebook-oldala Galéria

Munka közben, keményfalvi rajzasztalánál

Fotó: Gyöngyössy János Facebook-oldala

1993-ban jelent meg a Székely templomerődök című kötete, amely ma is alapműnek számít a téma kutatói számára – eleinte még fehér-feketében jelent meg, majd 1994-ben és 1999-ben is kiadták, a kötet az egyik székelyföldi üzletlánc polcain ma is kapható, természetesen egy néhány évvel ezelőtti, igen igényes kivitelezésben. Ennek kezdetből az is volt az érdekessége, hogy – akárcsak a régi krónikák – szerzője kézzel írta. Egyébként Gyöngyössy kézírása nagyon egyedi, ha ma kézbe veszünk egy dedikált példányt, és megnézzük benne a bejegyzést, az teljesen más, mint egy egyszerű szignó.

Kamerák előtt, a Legendárium dokumentumfilmjében •  Fotó: Gyöngyössy János Facebook-oldala Galéria

Kamerák előtt, a Legendárium dokumentumfilmjében

Fotó: Gyöngyössy János Facebook-oldala

A kutatásokat és a rajzolást soha nem hagyta abba, mára több évtizedes munkásságát a történész szakma is elismeri. Mára történeti grafikusként jegyzik, annyira, hogy Gyöngyössy volt az illusztrátora a majd tíz évvel ezelőtt megjelent, A székelység története című, „alternatív” tankönyvnek is. Neve több éve összeforr a Székelyföldi Legendáriummal, hiszen rengeteg projektben közreműködik – többek között a 2017-ben megjelent, Szent László királyhoz kapcsolódó hiedelmeinket bemutató, A sziklahitű király című könyvben is Gyöngyössy-illusztrációk vannak, sőt a témáról készült dokumentumfilmnek is ő volt a központi szereplője, amint motorbiciklin felkeresi a Szent László-emlékhelyeket.

Gyöngyössy János a székelyudvarhelyi könyvbemutatón •  Fotó: Szabó Károly Galéria

Gyöngyössy János a székelyudvarhelyi könyvbemutatón

Fotó: Szabó Károly

A Legendárium csapata által működtetett Mini Erdély Parkban van egy kisvasút, amelyen szép időben egy kis vonatocska közlekedik a rajta ülő gyerekekkel – ennek a vonatnak a mozdonyvezetője is Gyöngyössy János, akiről a kicsik talán nem, de a szüleik egy része biztosan tudja, hogy igen jelentős a szellemi munkássága. 2015-ben például a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Megrajzolt történelmünk címmel kiállítást rendezett a székelyföldi templomerődökről készített rajzaiból, illetve az általa megrajzolt címerekből, ezekhez az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka című sorozata is csatlakozott. A kiállítás kapcsán Veres Péter muzeológus így fogalmazott:

Idézet
„Munkái segítenek abban, hogy egy olyan utazást tegyünk a múltba, melynek során fogalmat alkothatunk arról, hogy: kik lehettünk? Honnan jöhettünk?

Ha ezekre a kérdésekre megtaláljuk a válaszokat, akkor talán azt is megsejthetjük, hogy merre tartunk.”

A képregény borítója •  Fotó: Gyöngyössy János Facebook-oldala Galéria

A képregény borítója

Fotó: Gyöngyössy János Facebook-oldala

Gyöngyössy János Erdélyi Képes Krónikák című képregénye december elején jelent meg, ezeket a kis történeteket történelmi elbeszélések, krónikák, feljegyzések alapján írta és rajzolta. A fenyédi Molioris kiadó (a szerkesztők Molnár István és Simon Ottília voltak) jelentette meg a kis, igen tetszetős kötetet, amely már kapható az udvarhelyi könyvesboltokban.

Részlet a képregényből •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Részlet a képregényből

Fotó: Katona Zoltán

Összesen huszonkét „sztorit” tartalmaz, a Szent Jobbtól a kenyérmezei csatáig, a nőrabló tatártól Tamási Áron Rendes feltámadásáig igen érdekes kis képregények sorjáznak benne. Szakszerűen, hivatkozásokkal (a történetek eredeti szerzőjét megemlítve), egykori „nagy emberek” portréival, kézzel rajzolt képekkel elevenednek meg a történetek a könyv lapjain, amelyet mind felnőttek, mind pedig gyerekek érdeklődéssel forgathatnak – még ha egyes történeteket át is hat a fikció, mint legendáink, hiedelmeink többségét, akkor is képet kapunk arról, hogy történelmünk bizonyos eseményeiről (legyenek azok hétköznapiak vagy sorsunkat meghatározók) megfelelő és a szó szoros értelmében vett képet kapjunk.

•  Fotó: Szabó Károly Galéria

Fotó: Szabó Károly

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés
2026. augusztus 04., kedd

Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz

A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.

Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
2026. augusztus 03., hétfő

Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába

Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.

Újabb miniévaddal érkezik a Kolozsvári Magyar Opera Csíkszeredába
2026. július 29., szerda

Kovászosuborka-leves – videó

Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.

Kovászosuborka-leves – videó
Kovászosuborka-leves – videó
2026. július 29., szerda

Kovászosuborka-leves – videó

Hirdetés