
Gyöngyössy János a székelyudvarhelyi könyvbemutatón
Fotó: Szabó Károly
Decemberben jelent meg legújabb kötete, egy igen érdekes, történelmi témájú képregény, amelynek január közepén tartották a bemutatóját. A történeti grafikusként, illusztrátorként, önmagát „művészettörténeti segédmunkásként” meghatározó Gyöngyössy János több évtizedes munkásságát, tapasztalatát a történész szakma is elismeri. No meg a gyerekek, akik a Mini Erdély Park mozdonyvezetőjeként is ismerhetik.
2022. február 01., 16:492022. február 01., 16:49
„Művészettörténeti segédmunkásként aposztrofálom magam” – nemrég egy interjúban így beszélt magáról Gyöngyössy János, aki korábban, egy majd tíz évvel ezelőtti interjúban még viccesebben fogalmazott, akkor azt mondta, hogy „el akartam a kerülni azt a kínos helyzetet, hogy a vegyészek között a legjobb műemlékvédő legyek és a műemlékvédők között a legjobb vegyész”.
A székelyudvarhelyi, de Homoródkeményfalván élő Gyöngyössy János ugyanis vegyészmérnöknek tanult a hetvenes években, a nyolcvanas években a szakmájában dolgozott, de már akkor a székelyföldi erődített templomok és várak egyik legavatottabb szakértőjének tartották. Más világ járt akkor, nem számított sem régésznek, sem történésznek, de ő a hetvenes évek végétől (eleinte gyalogszerrel, amolyan „orbánbalázsos” munkamódszerrel) rendszeresen kereste fel ezeket a székelyföldi vártemplomokat. Gyermekkora óta gyakorlatilag egyfolytában rajzol nemcsak várakat és csatajeleneteket, hanem portrékat, címereket és minden olyant, ami valamilyen módon a székelység történelméhez kapcsolódik.
Munka közben, keményfalvi rajzasztalánál
Fotó: Gyöngyössy János Facebook-oldala
1993-ban jelent meg a Székely templomerődök című kötete, amely ma is alapműnek számít a téma kutatói számára – eleinte még fehér-feketében jelent meg, majd 1994-ben és 1999-ben is kiadták, a kötet az egyik székelyföldi üzletlánc polcain ma is kapható, természetesen egy néhány évvel ezelőtti, igen igényes kivitelezésben. Ennek kezdetből az is volt az érdekessége, hogy – akárcsak a régi krónikák – szerzője kézzel írta. Egyébként Gyöngyössy kézírása nagyon egyedi, ha ma kézbe veszünk egy dedikált példányt, és megnézzük benne a bejegyzést, az teljesen más, mint egy egyszerű szignó.
Kamerák előtt, a Legendárium dokumentumfilmjében
Fotó: Gyöngyössy János Facebook-oldala
A kutatásokat és a rajzolást soha nem hagyta abba, mára több évtizedes munkásságát a történész szakma is elismeri. Mára történeti grafikusként jegyzik, annyira, hogy Gyöngyössy volt az illusztrátora a majd tíz évvel ezelőtt megjelent, A székelység története című, „alternatív” tankönyvnek is. Neve több éve összeforr a Székelyföldi Legendáriummal, hiszen rengeteg projektben közreműködik – többek között a 2017-ben megjelent, Szent László királyhoz kapcsolódó hiedelmeinket bemutató, A sziklahitű király című könyvben is Gyöngyössy-illusztrációk vannak, sőt a témáról készült dokumentumfilmnek is ő volt a központi szereplője, amint motorbiciklin felkeresi a Szent László-emlékhelyeket.
Gyöngyössy János a székelyudvarhelyi könyvbemutatón
Fotó: Szabó Károly
A Legendárium csapata által működtetett Mini Erdély Parkban van egy kisvasút, amelyen szép időben egy kis vonatocska közlekedik a rajta ülő gyerekekkel – ennek a vonatnak a mozdonyvezetője is Gyöngyössy János, akiről a kicsik talán nem, de a szüleik egy része biztosan tudja, hogy igen jelentős a szellemi munkássága. 2015-ben például a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Megrajzolt történelmünk címmel kiállítást rendezett a székelyföldi templomerődökről készített rajzaiból, illetve az általa megrajzolt címerekből, ezekhez az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka című sorozata is csatlakozott. A kiállítás kapcsán Veres Péter muzeológus így fogalmazott:
Ha ezekre a kérdésekre megtaláljuk a válaszokat, akkor talán azt is megsejthetjük, hogy merre tartunk.”
A képregény borítója
Fotó: Gyöngyössy János Facebook-oldala
Gyöngyössy János Erdélyi Képes Krónikák című képregénye december elején jelent meg, ezeket a kis történeteket történelmi elbeszélések, krónikák, feljegyzések alapján írta és rajzolta. A fenyédi Molioris kiadó (a szerkesztők Molnár István és Simon Ottília voltak) jelentette meg a kis, igen tetszetős kötetet, amely már kapható az udvarhelyi könyvesboltokban.
Részlet a képregényből
Fotó: Katona Zoltán
Összesen huszonkét „sztorit” tartalmaz, a Szent Jobbtól a kenyérmezei csatáig, a nőrabló tatártól Tamási Áron Rendes feltámadásáig igen érdekes kis képregények sorjáznak benne. Szakszerűen, hivatkozásokkal (a történetek eredeti szerzőjét megemlítve), egykori „nagy emberek” portréival, kézzel rajzolt képekkel elevenednek meg a történetek a könyv lapjain, amelyet mind felnőttek, mind pedig gyerekek érdeklődéssel forgathatnak – még ha egyes történeteket át is hat a fikció, mint legendáink, hiedelmeink többségét, akkor is képet kapunk arról, hogy történelmünk bizonyos eseményeiről (legyenek azok hétköznapiak vagy sorsunkat meghatározók) megfelelő és a szó szoros értelmében vett képet kapjunk.
Fotó: Szabó Károly
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!