
Fotó: Pávai István
A Kis-Küküllő menti Ádámosnak, Vízmellék egyik falujának a népzenéjével ismertet meg a Hagyományok Háza legújabb kiadványa. A Horváth Attila és Árendás Péter gondozásában megjelent hangszeres népzenei példatár Kozák József ádámosi prímás dallamaiból merít.
2019. október 02., 16:032019. október 02., 16:03
2019. október 14., 12:212019. október 14., 12:21
Az ádámosi Kozák József, akinek játékáról a kiadvány készült, már sajnos nincs köztünk, és teljes vonószenekar sincs már a településen – írja a kötet egyik társszerzője, Horváth Attila az Óbudai Népzenei Iskola, valamint a Ward Mária Zeneművészeti Szakgimnázium tanára.
„Az ádámosiak félamatőr zenészek voltak, egy darabig megélhettek ugyan a muzsikálásból, de náluk is – akárcsak Magyarországon a kommunizmus éveiben – kellett egy munkakönyves állás is. Amikor a szintetizátoros-lakodalmas zene teret hódított, egyre kevésbé lehetett megélni a hagyományos vonószenekaroknak.
A falusi zenészek egyébként nem tudtak kottát olvasni, tudásuk apáról-fiúra szállt. Gyakran az apa egy másik zenészhez is elküldte gyerekét tanulni, mint egykor a céhlegényeket.”
Mint kifejti, a Maros-Küküllő vidékén, így Ádámoson is, többnyire egységesnek mondható tánckultúra maradt ránk. A területre jellemző a pontozó férfitánc, aminek az elnevezése településenként változhat, például Ádámoson magyarosnak, Szászcsáváson sűrűverbunknak hívják. A lassú férfitánc elnevezése szegényes, bár ezt éppen Ádámoson nem táncolják. Az ádámosi zenészek repertoárján mégis szerepel, mivel a közelben lévő falvakba is átjártak muzsikálni. A középgyors férfitánc pedig a verbunk. A másutt általános csárdást itt lassúnak, a gyorscsárdást pedig szökőnek hívják. A páros táncok közé még beépült egy forgó jellegű páros tánc, a féloláhos és a székelyverbunk, amit verbunkzenére lejtenek. Így alakult ki a közép-vízmelléki táncok hagyományos sorrendje: a magyaros, lassú, féloláhos, székelyverbunk és szökő. Érdekes jelenség, hogy a férfitáncok zenéjére párosan is táncoltak. Erről a témáról a kiadványban Pávai István ír részletesebben.
Fotó: Forrás: Hagyományok Háza
A példatár alapját képező zenei anyagot 1992-ben gyűjtötte a Zenetudományi Intézetben Havasréti Pál, Németh István és Vizeli Balázs. A felvett videoanyag külön értéke, hogy a kamera végig közelről vette a prímást, ez pedig nagyban megkönnyítette a lejegyzést. A hangsávok pedig egymástól teljesen elkülönítve lettek felvéve, így egy-egy hangszer játékát önállóan is lehetett tanulmányozni. Ezek a felvételek a kiadvány DVD-mellékletén is megtalálhatóak Vavrinecz András szerkesztésében.
Érdekesség, hogy a kötetben megtalálható a Rákóczi-induló ádámosi változata. Ezt a dallamot minden faluban játszották, gyakran mulatságzáró-számként hangzott el, vagy e nótával muzsikálták ki a nemkívánatos személyeket a vigasságból – magyarázza Horváth Attila.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!