
Mindennapok: Sándor csíkszépvízi lakhelyén
Fotó: Gábos Albin
Kézdivásárhelyi, de Csíkszépvízen él. Nem bőbeszédű ember, de azért meg tud eredni a nyelve. Költő, de inkább szerkesztő, vagy fordítva. Tűpontos látleletet képes adni bármiről. Muszka Sándor néha olyanokat mond, hogy lefordulsz a székről a nevetéstől, máskor meg olyat, hogy elszorul a torkod. Ismerjék meg Muszka Sándort, lapozzák fel a Székelyhon napilap Liget mellékletét.
2020. március 20., 11:202020. március 20., 11:20
2020. március 20., 14:452020. március 20., 14:45
Muszka Sanyi zseniálisan vegyíti bele a székely nyelvi fordulatokat a mindennapi beszédébe is – amikor a beszédre terelődik a szó, alap, hogy ő nem szeret „szót fosni”, illetve „nyeletlenkedni” vagy „fonákolni”. Származását tekintve a lehető legszékelyebb, hiszen pontosan negyven évvel ezelőtt született Kézdivásárhelyen – szülővárosát földije és jó barátja, Fekete Vince múlt ősszel megjelent kötete óta az irodalmi berkekben már Vargavárosnak is hívják.
Falusi csendélet, kutyával
Fotó: Gábos Albin
A nyolcvanas években volt gyermek – hozzáfűzi, inkább amolyan „betongyermek” volt, mint falusi legény. Az iskolában a román nem ment, ahogy másnak sem:
Kapott tenyerest, pofont, körmöst, nem volt kivétel semmi alól sem – a makarenkói nevelési módszerek mellett azonban sok jó élményt is szerzett az iskolában, például hogy lehetett a pad alatt olvasni, így több száz könyvet szívott magába ezzel a módszerrel.
Muszka Sanyi zseniálisan vegyíti bele a székely nyelvi fordulatokat a mindennapi beszédébe is
Fotó: Gábos Albin
Tom Sawyer kalandjai alapnak számítottak, akárcsak a Nagy Indiánkönyv, de Jules Verne művei is. S mivel sokat olvasott, ihletet nyert az íráshoz is:
Keressék a teljes cikket a Liget mellékletben.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!