Milyen a város, ahol élünk? Henrik Ibsen és Sebestyén Aba is felteszi a kérdést
Sebestyén Aba színművész nagyon közel érzi magához Stockmann doktor szerepét
Fotó: Facebook/Tompa Miklós Társulat
Sebestyén Aba minden szerepét megpróbálja személyessé tenni, mindig keresi a kapcsolódási pontokat a szerep és a magánember között. Henrik Ibsen A nép ellensége című drámájában nem volt nehéz megtalálnia ezeket, talán pont ezért osztották rá Stockmann doktor szerepét – meséli a Liget megkeresésére a marosvásárhelyi színész. A darabot tavaly novemberben mutatta be a Tompa Miklós Társulata Keresztes Attila rendezésében.
Hajnal Csilla
2020. február 17., 16:482020. február 17., 16:48
2020. február 18., 18:412020. február 18., 18:41
Henrik Ibsen 1882-ben, három évvel a Nóra és egy évvel a Kísértetek című drámák után írta meg A nép ellenségét. Azóta eltelt ugyan 138 év, de nem véletlenül kerül be folyton a legnagyobb színházi társulatok repertoárjába vagy éppen egy amerikai filmrendező látószögébe. Ibsen egy újságban megjelent rendőrségi hír nyomán írta meg a darabot, amely egyéni és társadalmi értékek ütközéséről szól, és ennek ma Marosvásárhelyen is különösen nagy aktualitása van – vallja Sebestyén Aba.
A történet szerint Stockmann doktor felfedezi, hogy a városát felvirágoztató gyógyforrások vize mérgezett. A lakosság, élén a polgármesterrel, aki amúgy Stockmann bátyja, nem akar szembesülni az igazsággal. Lassan az egész város a doktor ellen fordul, aki a pénz hatalmával és a hivatali korrupcióval is megpróbál megküzdeni. Épp a Kísértetek című darabjának fogadtatásán felbőszülve írta meg a darabját Henrik Ibsen, aki Stockmann doktort részben saját magáról mintázta: 1848-ban, amikor kitört az első schleswig-holsteini háború, a húszéves Ibsen szenvedélyesen agitált a németek ellen. Látván, hogy honfitársai magukra hagyják a dánokat, egyre elkeseredettebben adott hangot annak, mennyire megveti a gyávaságukat. Annyira kiéleződött az ellentét közte és a környezete között, hogy lassan az egész társadalomban a saját ellenségét látta. A nép ellensége című darabban látjuk magunk előtt a hatalom torzulásával szembeszegülő doktort, szembeállítva az egyént a megélhetését féltő közösséggel és annak hangadóival.
Nem csak Ibsen azonosult részben saját főszereplőjével, de Sebestyén Aba is nagyon közel érzi magához a megformált szerepet.
Minden szerepem által megpróbálom megtalálni a kapcsolódási pontokat, de ezt talán pont azért osztották rám, mert ő is a végletekig képes kiállni a saját igazságáért. Annyira tiszta az, amit mond, hihetetlen” – vallja be Sebestyén Aba, aki nagyon aktuálisnak látja ma Marosvásárhelyen a darab legfontosabb kérdését: milyen az a város, ahol élünk?
Belépők nyerhetők a teltházas előadásra
A nagy érdeklődésre való tekintettel – a tervezett havi programajánlatot kiegészítve – február 20-án, csütörtökön 19 órától ismét látható Ibsen drámája a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagyszínpadán. A már teltházas előadásra most a Liget segítségével lehet bejutni, hisz két szerencsés olvasónk egy-egy kétszemélyes belépőt nyerhet velünk. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzést lájkolni, és hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el a csütörtöki kezdődő előadásra. A játékban való részvétel határideje február 19., szerda, 13 óra, a nyertesek kilétéről még aznap sorsolással döntünk.
A lájkolással és a bejelöléssel a játékban részt vevők és a bejelölt személyek beleegyeznek abba, hogy a sorsolást követően nevüket megosszák a Liget Facebook-oldalán.
A dráma helyszínéül szolgáló kisváros gyógyforrásai adnak okot a feszültségre, Marosvásárhelynek pedig vegyipari kombinátja van, amely hasonló társadalmi kérdésekre készteti a nézőt. Mint mondja, az előadások sikere talán annak is köszönhető, hogy a Társulat ezzel a darabbal is nyit a közönség felé, akik egyszer csak egy nagy közgyűlésbe csöppennek a dráma révén, és kiállnak Stockmann mellett. „Egyik előadáson egy nyugdíjas néni bele is szólt, hogy hagyják Stockmannt beszélni. Meg vannak szólítva, és aktívan reagálnak a társadalmi értékek mentén feltett kérdésekre” – mondja Sebestyén Aba.
További szerepekben láthatjuk Moldován Orsolyát, Biró Sárát, Robert Szilárdot, Tollas Gábort, Kilyén Lászlót, Galló Ernőt, Bartha László Zsoltot, Ördög Miklós Leventét és Henn Jánost.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Bőröndből előbújó dallamok
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Bőröndből előbújó dallamok
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!