Sebestyén Aba színművész nagyon közel érzi magához Stockmann doktor szerepét
Fotó: Facebook/Tompa Miklós Társulat
Sebestyén Aba minden szerepét megpróbálja személyessé tenni, mindig keresi a kapcsolódási pontokat a szerep és a magánember között. Henrik Ibsen A nép ellensége című drámájában nem volt nehéz megtalálnia ezeket, talán pont ezért osztották rá Stockmann doktor szerepét – meséli a Liget megkeresésére a marosvásárhelyi színész. A darabot tavaly novemberben mutatta be a Tompa Miklós Társulata Keresztes Attila rendezésében.
2020. február 17., 16:482020. február 17., 16:48
2020. február 18., 18:412020. február 18., 18:41
Henrik Ibsen 1882-ben, három évvel a Nóra és egy évvel a Kísértetek című drámák után írta meg A nép ellenségét. Azóta eltelt ugyan 138 év, de nem véletlenül kerül be folyton a legnagyobb színházi társulatok repertoárjába vagy éppen egy amerikai filmrendező látószögébe. Ibsen egy újságban megjelent rendőrségi hír nyomán írta meg a darabot, amely egyéni és társadalmi értékek ütközéséről szól, és ennek ma Marosvásárhelyen is különösen nagy aktualitása van – vallja Sebestyén Aba.
A történet szerint Stockmann doktor felfedezi, hogy a városát felvirágoztató gyógyforrások vize mérgezett. A lakosság, élén a polgármesterrel, aki amúgy Stockmann bátyja, nem akar szembesülni az igazsággal. Lassan az egész város a doktor ellen fordul, aki a pénz hatalmával és a hivatali korrupcióval is megpróbál megküzdeni. Épp a Kísértetek című darabjának fogadtatásán felbőszülve írta meg a darabját Henrik Ibsen, aki Stockmann doktort részben saját magáról mintázta: 1848-ban, amikor kitört az első schleswig-holsteini háború, a húszéves Ibsen szenvedélyesen agitált a németek ellen. Látván, hogy honfitársai magukra hagyják a dánokat, egyre elkeseredettebben adott hangot annak, mennyire megveti a gyávaságukat. Annyira kiéleződött az ellentét közte és a környezete között, hogy lassan az egész társadalomban a saját ellenségét látta. A nép ellensége című darabban látjuk magunk előtt a hatalom torzulásával szembeszegülő doktort, szembeállítva az egyént a megélhetését féltő közösséggel és annak hangadóival.
Nem csak Ibsen azonosult részben saját főszereplőjével, de Sebestyén Aba is nagyon közel érzi magához a megformált szerepet.
Minden szerepem által megpróbálom megtalálni a kapcsolódási pontokat, de ezt talán pont azért osztották rám, mert ő is a végletekig képes kiállni a saját igazságáért. Annyira tiszta az, amit mond, hihetetlen” – vallja be Sebestyén Aba, aki nagyon aktuálisnak látja ma Marosvásárhelyen a darab legfontosabb kérdését: milyen az a város, ahol élünk?
Belépők nyerhetők a teltházas előadásra
A nagy érdeklődésre való tekintettel – a tervezett havi programajánlatot kiegészítve – február 20-án, csütörtökön 19 órától ismét látható Ibsen drámája a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagyszínpadán. A már teltházas előadásra most a Liget segítségével lehet bejutni, hisz két szerencsés olvasónk egy-egy kétszemélyes belépőt nyerhet velünk. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzést lájkolni, és hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el a csütörtöki kezdődő előadásra. A játékban való részvétel határideje február 19., szerda, 13 óra, a nyertesek kilétéről még aznap sorsolással döntünk.
A lájkolással és a bejelöléssel a játékban részt vevők és a bejelölt személyek beleegyeznek abba, hogy a sorsolást követően nevüket megosszák a Liget Facebook-oldalán.
A dráma helyszínéül szolgáló kisváros gyógyforrásai adnak okot a feszültségre, Marosvásárhelynek pedig vegyipari kombinátja van, amely hasonló társadalmi kérdésekre készteti a nézőt. Mint mondja, az előadások sikere talán annak is köszönhető, hogy a Társulat ezzel a darabbal is nyit a közönség felé, akik egyszer csak egy nagy közgyűlésbe csöppennek a dráma révén, és kiállnak Stockmann mellett. „Egyik előadáson egy nyugdíjas néni bele is szólt, hogy hagyják Stockmannt beszélni. Meg vannak szólítva, és aktívan reagálnak a társadalmi értékek mentén feltett kérdésekre” – mondja Sebestyén Aba.
További szerepekben láthatjuk Moldován Orsolyát, Biró Sárát, Robert Szilárdot, Tollas Gábort, Kilyén Lászlót, Galló Ernőt, Bartha László Zsoltot, Ördög Miklós Leventét és Henn Jánost.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!