Milyen a város, ahol élünk? Henrik Ibsen és Sebestyén Aba is felteszi a kérdést
Sebestyén Aba színművész nagyon közel érzi magához Stockmann doktor szerepét
Fotó: Facebook/Tompa Miklós Társulat
Sebestyén Aba minden szerepét megpróbálja személyessé tenni, mindig keresi a kapcsolódási pontokat a szerep és a magánember között. Henrik Ibsen A nép ellensége című drámájában nem volt nehéz megtalálnia ezeket, talán pont ezért osztották rá Stockmann doktor szerepét – meséli a Liget megkeresésére a marosvásárhelyi színész. A darabot tavaly novemberben mutatta be a Tompa Miklós Társulata Keresztes Attila rendezésében.
Hajnal Csilla
2020. február 17., 16:482020. február 17., 16:48
2020. február 18., 18:412020. február 18., 18:41
Henrik Ibsen 1882-ben, három évvel a Nóra és egy évvel a Kísértetek című drámák után írta meg A nép ellenségét. Azóta eltelt ugyan 138 év, de nem véletlenül kerül be folyton a legnagyobb színházi társulatok repertoárjába vagy éppen egy amerikai filmrendező látószögébe. Ibsen egy újságban megjelent rendőrségi hír nyomán írta meg a darabot, amely egyéni és társadalmi értékek ütközéséről szól, és ennek ma Marosvásárhelyen is különösen nagy aktualitása van – vallja Sebestyén Aba.
A történet szerint Stockmann doktor felfedezi, hogy a városát felvirágoztató gyógyforrások vize mérgezett. A lakosság, élén a polgármesterrel, aki amúgy Stockmann bátyja, nem akar szembesülni az igazsággal. Lassan az egész város a doktor ellen fordul, aki a pénz hatalmával és a hivatali korrupcióval is megpróbál megküzdeni. Épp a Kísértetek című darabjának fogadtatásán felbőszülve írta meg a darabját Henrik Ibsen, aki Stockmann doktort részben saját magáról mintázta: 1848-ban, amikor kitört az első schleswig-holsteini háború, a húszéves Ibsen szenvedélyesen agitált a németek ellen. Látván, hogy honfitársai magukra hagyják a dánokat, egyre elkeseredettebben adott hangot annak, mennyire megveti a gyávaságukat. Annyira kiéleződött az ellentét közte és a környezete között, hogy lassan az egész társadalomban a saját ellenségét látta. A nép ellensége című darabban látjuk magunk előtt a hatalom torzulásával szembeszegülő doktort, szembeállítva az egyént a megélhetését féltő közösséggel és annak hangadóival.
Nem csak Ibsen azonosult részben saját főszereplőjével, de Sebestyén Aba is nagyon közel érzi magához a megformált szerepet.
Minden szerepem által megpróbálom megtalálni a kapcsolódási pontokat, de ezt talán pont azért osztották rám, mert ő is a végletekig képes kiállni a saját igazságáért. Annyira tiszta az, amit mond, hihetetlen” – vallja be Sebestyén Aba, aki nagyon aktuálisnak látja ma Marosvásárhelyen a darab legfontosabb kérdését: milyen az a város, ahol élünk?
Belépők nyerhetők a teltházas előadásra
A nagy érdeklődésre való tekintettel – a tervezett havi programajánlatot kiegészítve – február 20-án, csütörtökön 19 órától ismét látható Ibsen drámája a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagyszínpadán. A már teltházas előadásra most a Liget segítségével lehet bejutni, hisz két szerencsés olvasónk egy-egy kétszemélyes belépőt nyerhet velünk. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzést lájkolni, és hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el a csütörtöki kezdődő előadásra. A játékban való részvétel határideje február 19., szerda, 13 óra, a nyertesek kilétéről még aznap sorsolással döntünk.
A lájkolással és a bejelöléssel a játékban részt vevők és a bejelölt személyek beleegyeznek abba, hogy a sorsolást követően nevüket megosszák a Liget Facebook-oldalán.
A dráma helyszínéül szolgáló kisváros gyógyforrásai adnak okot a feszültségre, Marosvásárhelynek pedig vegyipari kombinátja van, amely hasonló társadalmi kérdésekre készteti a nézőt. Mint mondja, az előadások sikere talán annak is köszönhető, hogy a Társulat ezzel a darabbal is nyit a közönség felé, akik egyszer csak egy nagy közgyűlésbe csöppennek a dráma révén, és kiállnak Stockmann mellett. „Egyik előadáson egy nyugdíjas néni bele is szólt, hogy hagyják Stockmannt beszélni. Meg vannak szólítva, és aktívan reagálnak a társadalmi értékek mentén feltett kérdésekre” – mondja Sebestyén Aba.
További szerepekben láthatjuk Moldován Orsolyát, Biró Sárát, Robert Szilárdot, Tollas Gábort, Kilyén Lászlót, Galló Ernőt, Bartha László Zsoltot, Ördög Miklós Leventét és Henn Jánost.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!