
Robert Vickrey 1961-es illusztrációja
Fotó: Wikipédia
Tavaly volt J. D. Salinger amerikai író születésének századik, idén pedig a halálának tizedik évfordulója. Hátramaradt írásait még mindig félhomály fedi, csupán reménykedni lehet, hogy egyszer majd magyarul is olvashatjuk őket. Az Előretolt Helyőrség hétfőn megjelent legfrissebb számában Salinger alakja elevenedik meg az olvasó előtt.
2020. április 06., 15:012020. április 06., 15:01
Életének utolsó éveiben nem sokat hallottunk Salingerről – talán az utolsó hír az volt, hogy pert indított a J. D. California álnéven publikáló Fredrik Colting ellen, aki Rozshegyező címmel megírta a Zabhegyező hatvan év elteltével játszódó „folytatását”.
Colting a Magyar Narancsnak ezt nyilatkozta, már Salinger halála után: „nem volt célom, hogy előcsalogassam Salingert a rejtekéről, de ha már így sült el a dolog, végül is nem volt érdektelen hallani felőle. Egyébiránt az általam ismert első reakciók szinte mind így kezdődtek: nahát, nem is tudtam, hogy még életben van!”
Barna Imre Rozsban a fogó címmel fordította újra Salinger kultregényét, s bizony a szöveg sokkal maibb, jobb, mint a Gyepes Judit-féle, 1964-ben készült fordítás. Kinek a pap, kinek a papné alapon azonban sokan úgy vélik, hogy az első fordítás igen jellegzetes szállóigéi és szófordulatai a hatvanas évek óta velünk vannak, egyszerűen így szoktuk meg – mint magát a Zabhegyező címet is.
Mára már kiderült, a Zabhegyező generációról generációra tud újat és újabbat mondani. J. D. Salingerre a legfrissebb Előretolt Helyőrségben Katona Zoltán emlékezik.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!