Fotó: Péter Beáta
Erdélyi festőművészek munkáiból tekinthető meg válogatás a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében: Tamás György műgyűjtő húsz év gyűjtésének a legjavát mutatja meg a nagyközönségnek. A Merítés című kiállítás olyan alkotók képeit sorakoztatja fel, akik elsősorban a saját útjukat járva, a fősodortól eltérően hoztak létre értékes életművet – hangzott el a megnyitón.
2024. március 27., 13:112024. március 27., 13:11
A kiállítás egy intenzív összegzése a 20. és 21. századi kortárs erdélyi képzőművészet folyamatainak, egyszerre mutat be munkákat kolozsvári, temesvári, bukaresti, budapesti vagy akár a római iskolákban képzett alkotóktól, és járhatunk be általuk egy valóban különleges művészettörténeti utat. De talán, ami még ennél is izgalmasabb, segítségükkel egy különleges belső útra is léphetünk – hangsúlyozta Simon Mária Tímea, a művelődési ház igazgatója a kiállítás megnyitóján. „Mert végső soron mi is a művészet? Mi végre van szükségünk nekünk, embereknek arra, hogy ha minket nem is áldottak meg olyan tálentumokkal, amelyek segítségével létrehozhatunk egy-egy művészeti alkotást, de a legtöbben vágyunk arra, hogy lássuk, érzékeljük, halljuk, vagy megtapasztaljuk az egyes művészeti ágak értékeit. Ez a kiállítás is ezt a vágyunkat hivatott csillapítani, hogy lássuk a művészetnek azt a csodálatos kifejező erejét, amelyről Márai Sándor úgy beszél, hogy sugárzás.”
Fotó: Péter Beáta
– véli a művészettörténész.
Rámutatott, ez a kiállítás olyan 20., 21. századi képzőművészek alkotásait foglalja magába, amelyek látványvilága valamelyest megalapozza az erdélyi kortárs művészet vázát. Tematikailag bibliai történetek, tájképek, portrék, csendéletek és aktképek, absztrakt művek egyaránt szerepelnek. Technikailag jelen van az olajfestészet, az akril, a vegyes technika, a rézkarc, a linómetszés, a tus és a szén.
Fotó: Péter Beáta
„Időben visszamegyünk a nagybányai iskola szellemiségéig, a szocialista időszak kulturális apátiájában vergődő avantgárdon, illetve a rendszerváltás után született művészeti jelenségeken. A 2000-es évek új szenzibilitását közvetítik a kiállított művek. A válogatás különleges kvalitása, hogy képes a progresszió hagyományainak, valamint az eltérő kortárs törekvéseknek szintézisére. A kollekció külön erénye, hogy túllép a konkrét stílusirányzatok jelölte határokon. A térség különféle iskoláiban formálódott alkotók közötti párbeszéd jegyeit, a kor összes uralkodó, vagy éppen rejtőzködő jelenségét képes felmutatni. Nemcsak a múlt századelő néhány kevésbé ismert alkotójának művét, vagy a múlt rendszer hazai haladó törekvéseit, a nyolcvanas évek avantgárd generációjának meghatározó műveit, vagy éppen a korszak nagy remetéinek jellegzetes alkotásait, hanem a kilencvenes, kétezres években egyre inkább az új képtípusok felé forduló fiatal nemzedék egy-egy meghatározó munkáját is itt találjuk” – magyarázta, majd külön-külön is bemutatta az alkotókat, méltatta a képeket.
Alkotók:
Adrian Chira, Lestyán Csaba, Tódor Zsuzsanna, Márkos András, Berszán Zsolt, Jánosi Antal, Betuker István, Kuti Dénes, Vinczeffy László, Biró Gábor, Xantus Géza, Orth István, Bardócz Lajos, Turcza László, Albert Levente, M. Péter János, Balázs Imre, Vlad Corban, Karácsony Ernő, Jakobovits Miklós, Baász Imre, Haller József, Kusztos Endre, Mund Hugó, Kozma István, Nicolae Maniu, Jovián György, Lucia Calinescu, Bodosi Dániel, Antal Imre, P. Kováts Ferenc.
Zárógondolatként hozzátette: „lehet azt is mondani, hogy a gyűjtő a művész legnagyobb ellensége, mert a legjobb alkotásokat gyakran már közvetlenül a megszületésük után megszerzi, aztán bezárja, és gyakran haláláig ismeretlenek maradnak a közönség számára. Jelen korunk és környezetünk különleges lenyomatát bemutató, változatos szemléletű képfelhozatalával a székelyudvarhelyi gyűjtő éppen ellenkezőleg, a képzőművészet szeretetét és a gyűjtés szenvedélyének virtusát teszi közkinccsé.”
A megnyitón közreműködött Márton-Kakasi Nóra fuvolaművész és Derzsi Dénes gitárművész. A kiállítás április 11-ig látogatható.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!