
Fotó: Péter Beáta
Erdélyi festőművészek munkáiból tekinthető meg válogatás a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében: Tamás György műgyűjtő húsz év gyűjtésének a legjavát mutatja meg a nagyközönségnek. A Merítés című kiállítás olyan alkotók képeit sorakoztatja fel, akik elsősorban a saját útjukat járva, a fősodortól eltérően hoztak létre értékes életművet – hangzott el a megnyitón.
2024. március 27., 13:112024. március 27., 13:11
A kiállítás egy intenzív összegzése a 20. és 21. századi kortárs erdélyi képzőművészet folyamatainak, egyszerre mutat be munkákat kolozsvári, temesvári, bukaresti, budapesti vagy akár a római iskolákban képzett alkotóktól, és járhatunk be általuk egy valóban különleges művészettörténeti utat. De talán, ami még ennél is izgalmasabb, segítségükkel egy különleges belső útra is léphetünk – hangsúlyozta Simon Mária Tímea, a művelődési ház igazgatója a kiállítás megnyitóján. „Mert végső soron mi is a művészet? Mi végre van szükségünk nekünk, embereknek arra, hogy ha minket nem is áldottak meg olyan tálentumokkal, amelyek segítségével létrehozhatunk egy-egy művészeti alkotást, de a legtöbben vágyunk arra, hogy lássuk, érzékeljük, halljuk, vagy megtapasztaljuk az egyes művészeti ágak értékeit. Ez a kiállítás is ezt a vágyunkat hivatott csillapítani, hogy lássuk a művészetnek azt a csodálatos kifejező erejét, amelyről Márai Sándor úgy beszél, hogy sugárzás.”
Fotó: Péter Beáta
– véli a művészettörténész.
Rámutatott, ez a kiállítás olyan 20., 21. századi képzőművészek alkotásait foglalja magába, amelyek látványvilága valamelyest megalapozza az erdélyi kortárs művészet vázát. Tematikailag bibliai történetek, tájképek, portrék, csendéletek és aktképek, absztrakt művek egyaránt szerepelnek. Technikailag jelen van az olajfestészet, az akril, a vegyes technika, a rézkarc, a linómetszés, a tus és a szén.
Fotó: Péter Beáta
„Időben visszamegyünk a nagybányai iskola szellemiségéig, a szocialista időszak kulturális apátiájában vergődő avantgárdon, illetve a rendszerváltás után született művészeti jelenségeken. A 2000-es évek új szenzibilitását közvetítik a kiállított művek. A válogatás különleges kvalitása, hogy képes a progresszió hagyományainak, valamint az eltérő kortárs törekvéseknek szintézisére. A kollekció külön erénye, hogy túllép a konkrét stílusirányzatok jelölte határokon. A térség különféle iskoláiban formálódott alkotók közötti párbeszéd jegyeit, a kor összes uralkodó, vagy éppen rejtőzködő jelenségét képes felmutatni. Nemcsak a múlt századelő néhány kevésbé ismert alkotójának művét, vagy a múlt rendszer hazai haladó törekvéseit, a nyolcvanas évek avantgárd generációjának meghatározó műveit, vagy éppen a korszak nagy remetéinek jellegzetes alkotásait, hanem a kilencvenes, kétezres években egyre inkább az új képtípusok felé forduló fiatal nemzedék egy-egy meghatározó munkáját is itt találjuk” – magyarázta, majd külön-külön is bemutatta az alkotókat, méltatta a képeket.
Alkotók:
Adrian Chira, Lestyán Csaba, Tódor Zsuzsanna, Márkos András, Berszán Zsolt, Jánosi Antal, Betuker István, Kuti Dénes, Vinczeffy László, Biró Gábor, Xantus Géza, Orth István, Bardócz Lajos, Turcza László, Albert Levente, M. Péter János, Balázs Imre, Vlad Corban, Karácsony Ernő, Jakobovits Miklós, Baász Imre, Haller József, Kusztos Endre, Mund Hugó, Kozma István, Nicolae Maniu, Jovián György, Lucia Calinescu, Bodosi Dániel, Antal Imre, P. Kováts Ferenc.
Zárógondolatként hozzátette: „lehet azt is mondani, hogy a gyűjtő a művész legnagyobb ellensége, mert a legjobb alkotásokat gyakran már közvetlenül a megszületésük után megszerzi, aztán bezárja, és gyakran haláláig ismeretlenek maradnak a közönség számára. Jelen korunk és környezetünk különleges lenyomatát bemutató, változatos szemléletű képfelhozatalával a székelyudvarhelyi gyűjtő éppen ellenkezőleg, a képzőművészet szeretetét és a gyűjtés szenvedélyének virtusát teszi közkinccsé.”
A megnyitón közreműködött Márton-Kakasi Nóra fuvolaművész és Derzsi Dénes gitárművész. A kiállítás április 11-ig látogatható.
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
szóljon hozzá!