Megörökíteni a csodát: babafotózás

„Azt láttam, érzékeltem, hogy ha csak úgy teszed-veszed a babát és fotózod, az nem az igazi, valami hiányzik. Kerestem egy mentort magamnak, aki szintén babafotózással foglalkozik, és akivel most is kapcsolatban vagyok. Erre volt jó ez a Covid-időszak. Addig is vettem részt különböző fotótanfolyamokon online és offline is, mindenhol tanultam hasznos dolgokat a fotózásról, de ez volt az, amelyik nagyon sokat segített abban, hogy ma újszülötteket fotózok. Rájöttem, hogy nem lehet úgy, ahogy én korábban elképzeltem” – mutatott rá Emese.

Megteremteni a baba komfortját

Mint elmondta, a fotózás előtt előkészíti a kellékeket, kiegészítőket, amelyeket használni szeretne. Ezeket igyekszik természetes anyagokból összeállítani, van, hogy helyi kézműveseket kér fel az elkészítésükre – fejpántok, takarók –, majd úgy alkotni meg a hátteret, díszletet, hogy ne vonja el a babáról a figyelmet, és a színvilágban is legyen összhang. A kendők, sálak is fontos elemei egy fotózásnak, hiszen ezekbe pólyálja, „csomagolja” be a babákat.

„A legtöbb babát kéthetes kora körül fotózom. Van, hogy én vagyok az első olyan idegen, akivel találkozik a baba, előfordul, hogy az első sétája, útja ide vezet. Még mielőtt idejönnek, kérek a piciről egy képet, és hogy írják meg a nevét, a születési súlyát, és amit még fontosnak találnak a szülők. Ezekből szoktam kitalálni a koncepciót. Aztán vagy összejön, vagy teljesen más lesz belőle, mert olyan is van, hogy időközben átalakul nálam is egy elképzelés” – vázolta a csíkszeredai nő.

Egy babafotózási alkalom 2-4 órát is felölelhet, hiszen a legfontosabb, hogy megteremtsék a baba komfortját. Ha sír, nyugtalan a baba, megvárják, amíg megnyugszik, ha szükséges, az édesanya megeteti, tisztába teszi. Mesi ilyenkor átveszi, ő öltözteti, altatja. „A babák is nagyon különbözőek.

Hozzátette: minden fotózás más, babafüggő. Két babával ugyanazt, ugyanúgy nem lehet megcsinálni. Mert van akiről két óra alatt egy kép sem készül, mert nem alszik el, vagy éberen alszik. De fontos kivárni és ráhangolódni a megfelelő pillanatra, amikor a baba biztonságban érzi magát és nyugodt.

Bizalmi kapcsolat

A szülőkkel kapcsolatban rámutatott, ki kell alakuljon egy bizalom ahhoz, hogy fotózhassa a kicsiket. De azt tapasztalta, hogy amikor megtudják, hogy három kisgyereke van, és otthon van az anyaságban, a gyerekekkel való foglalkozásban és odafigyelésben, akkor bátran rábízzák a babáikat.

„Inkább az apukák szoktak nagyon féltősek lenni. Előfordult, hogy elővettem egy kicsi ágyacskát, amelybe a babát helyeztem volna, méregették, csóválták a fejüket, hogy abba nem fér bele. De semmi olyasmi nem történik a babával, ami neki rossz lenne vagy nem komfortos. Egy-egy ilyen alkalom az anyukáknak is kikapcsolódást jelent. Általában elbeszélgetünk, megosztják a tapasztalataikat, élményeiket, hogy mit éltek meg szüléskor. Ilyenkor még nem nagyon találkoznak senkivel a családon kívül, jókat szoktunk beszélgetni, engem is feltölt.”

Mesi kiemelte: ez egy olyan egyszeri és megismételhetetlen élmény és emlék a szülőknek, hogy a legtökéletesebb kell legyen az adott fotó. Mindenik kisbaba tökéletes, de szakmai szempontból a fotók is azok kell legyenek. A három gyerek mellett az utómunkákat éjjel készíti el, ez számára az „énidő”, amely kikapcsolja, feltölti, úgy véli, álommunka ez.

„Ilyenkor látom, hogy mi is készült. Minél jobban sikerült az én szempontjaim szerint, annál jobb érzés tölt el. A lányom a nagy kritikusom és rajongóm is, mindig kérdezi, hogy ezt vagy azt a kisbabát mikor fotóztam, hogy hívják őket. De nagyon fontos számomra a szülők visszajelzése. Amikor visszajeleznek, az mindig a fejlődésre késztet, még jobbnak lenni.