
András Orsolya otthonról hozta magával a népzene iránti elhivatottságot
Fotó: Forrás: András Orsolya
Megjelent András Orsolya első szólólemeze, amelyen értelemszerűen a számára legkedvesebb tájegységek dallamait jeleníti meg. A csíkszeredai előadóművész tavaly ősszel Junior Prima díjban részesült a magyar népművészet és közművelődés kategóriában.
2020. január 30., 14:572020. január 30., 14:57
A gondosan kiválogatott zenei anyag egyik részén a székely népzene régi rétegét a felcsíki, kászoni, gyergyói és Gyimes-völgyi énekes és hangszeres dallamok teszik ki. Emellett szép válogatásokat hallhatunk Orsi moldvai énekes példaképe, Hodorog Luca dallamaiból, valamint Magyarbece gazdag népzenei hagyományából. A lemez külön érdekessége két olyan tematikus összeállítás, amelyben több dialektus népdalai kerültek egymás mellé. Ezek megszerkesztéséhez már komoly népzeneelméleti tudásra volt szükség.
• Videó: FolkFest Hungary
A Szerelmes virág című műsorszám a lakodalmi szokásdallamokból merít Ipoly mentétől a Mezőségig; a Sokezer szerencsét! pedig egyetlen dallamtípus különböző megjelenéseit szedi egy csokorba Bukovinától a Felső-Tisza vidékig. A lemezen a Népzene Tanszék kiváló énekes és hangszeres hallgatói, fiatal tanárai működnek közre, amely biztosítékot jelent a magas színvonalú zenei megszólalásra – olvasható a lemez ismertetőjében.

Népzenei, komolyzenei és világzenei lemezeken hallhatjuk énekelni, muzsikál, néptáncegyüttesekkel dolgozik, koncertezik, tanít, és a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója. András Orsolya nemrég Junior Prima díjban részesült, a magyar népművészet és közművelődés kategóriában.
A csíkszeredai születésű András Orsolyát népzenei, komolyzenei és világzenei lemezeken hallhatjuk énekelni, muzsikál, néptáncegyüttesekkel dolgozik, koncertezik, tanít. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén végezte, ahol népi ének és népzeneelmélet szakpáron idén fejezi be tanulmányait.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!