
Gondoskodó apával jobban teljesít, jobban érzi magát a gyermek
Fotó: Pixabay
Mert mi is az apa dolga? Hozza a pénzt a házhoz, néha-néha szigorúan szóljon rá a gyerekre, hogy legyen rend, s azzal menjen, szereljen kocsit. Igaz? Ennél azonban nem is állhatnánk távolabb az igazságtól. Léder László pszichológussal a Ligeten már beszéltünk az „apaforradalomról”, most elhozta a posta a témában megírt könyvét is, azt szemlézzük.
2019. szeptember 30., 16:552019. szeptember 30., 16:55
2019. szeptember 30., 17:022019. szeptember 30., 17:02
A háttérből fegyelmező, családfenntartó, a család életében kevésbé aktívan részt vevő apa szerepe nem is olyan régi és hagyományos, mint gondolnánk, fejtette ki korábbi interjúnkban Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) szakértő munkatársa. A KINCS kiadásában jelent meg nemrég a pszichológus Csendes apa-forradalom című könyve, amelyben nem csak hangoztatja és népszerűsíti ezeket a nézeteket, hanem meggyőzően le is vezeti, tudományos, kutatási adatokkal alátámasztja.
Néhányunknak talán nem elég, ha valaki kijelent valamit, akármennyire is szakértője legyen is a témának, s a világhálón, a sajtóban megjelenő népszerűsítő cikkek – az olyanok is akár, ami a Ligeten megjelent – nem mindig alkalmasak arra, hogy eléggé elmélyüljünk egy témában, hogy meggyőzően átláthassuk a tudományos közösség által kidolgozott elméleteket, kutatásokat. Ehhez valóban egy könyv kell, meg némi idő és nyugalom. A Csendes apa-forradalom erre ad nekünk lehetőséget: úgy tekinthetjük át a tudományos álláspontot, hogy ugyanakkor nem feltétlenül kell unatkoznunk sem. Léder László ugyanis egy személyes nézőpontból induló és szemlélődő, szülőként és pszichológusként szerzett temérdek tapasztalattal átszőtt olvasmányt tudott letenni az asztalra, amelyből azonban nem hiányoznak a legfrissebb álláspontok és kutatási eredmények sem. Mert végülis ezek azok az adatok, amelyek kellően erélyesen beágyazódhatnak a kedves agyacskákba, legyenek azok az apukáké vagy anyukáké, mindegy.
És kedves apatársak, itt nem arról van szól, hogy nekünk is anyákká kell válnunk azzal a különbséggel, hogy éppen hímneműek vagyunk, nem. Amiről engem ez a könyv meggyőzött, hogy mennyire hiányzik a gyerekeink számára az a fajta apai nevelés, amit csak az apák képesek megadni. Amit, ha a gyerek nem kap meg, hatalmas árat fizethet érte. És ezt ne csak képletesen tessék érteni. Az élet számtalan területén járhat rosszabbul a gyerkőc csak azért, mert mi nem voltunk ott mellette úgy, ahogy egyébként a természet ez számunkra előírja és elősegíti.

Tévedünk, amikor azt gondoljuk, hogy a háttérből fegyelmező apa képe hagyományos volna. Épp ellenkezőleg. Léder László pszichológussal a modern apaság kihívásairól beszélünk és arról, hogy mit tehetünk azért, hogy valóban hagyományossá és ezáltal működővé alakítsuk családjainkat.
Megdöbbentőek azok a megállapítások, amelyek rámutatnak: nem csak az anyák, az apák is átesnek biológiai változáson a gyerekeik születése előtt, a hormonháztartásuk egyértelműen átrendeződik. Hogy mennyire káros a még jelenleg is tetten érhető egészségügyi berendezkedés, amely gyakorlatilag csak az anyát tekinti a szülés alanyának, míg az apa csak valamiféle megtűrt közönség. De ez még hagyján, vannak részek a könyvben, amelyek nem csak amolyan felvilágosítók, szemnyitogatók: tabuboncolóan sokkolóak is tudnak lenni. Gondoltátok volna, hogy azok az apák, akik elsődleges gondozóként nevelik gyermeküket, sokkal több testi kontaktussal, mimikával kommunikálnak a gyerekkel, mint az anyák? A fürdetésekről, közös fürdésekről most nem is merek szót ejteni… (De szót ejt Léder László az Apa a kádban című fejezetben.)
A legmegdöbbentőbbek azonban azok a kutatási eredmények, amelyek kimutatják: ha hiányzik vagy nincs kellőképpen jelen az apa a gyerek életében, nehezebben igazodik majd el az életben, alacsonyabb a szocializációs képessége – ez még ugye nagyobb nehézségek nélkül belefér a világképünkbe –, de ami még súlyosabb,
Csak néhány példa: az aktív apai törődésben részesült csecsemők egyéves korukban fejlettebbek, könnyebben oldanak meg problémás helyzeteket, hároméves korukra IQ-hányadosuk meghaladja az azonos életkorú gyerekek átlagértékeit. Sőt, még az ötvenedik életévüket betöltött felnőtteknél is IQ-előnyt állapítottak meg, ha gyerekkorukat aktív édesapával töltötték el. „Az aktív apai nevelésben részesült gyerekek jobban teljesítenek az iskolában is, több köztük a jeles tanuló, általában elmondható, hogy kortársaik előtt járva szinte minden készségterületen nagyjából egy iskolai évnek megfelelő előnyt élveznek” – fogalmaz számos vizsgálat és oktatási statisztika eredményéreire/adataira hivatkozva a szerző.
A gondoskodó apák gyerekei továbbá pszichésen stabilabbak, konfliktusmegoldó képességük jobb, depresszióra való hajlamuk alacsonyabb, mint apa nélkül felnövő kortársaiké. Soroljam még?
Az apa nem egy másik anya, a gyerek egészséges fejlődéséhez viszont elengedhetetlen
Fotó: Pixabay
Az igencsak meggyőző kutatási eredmények ismertetésén túl a közismert és hamis apamítoszok leszámolásával is megpróbálkozik Léder László: hogy apa legyen kemény, hogy a rendes apa eltartja a családját, hogy apa nélkül is menni fog… Kikerülhetetlen téma ebben a vonatkozásban is az egyre gyakoribb válások kérdése, és megtudjuk: létezik javaslat, elképzelés arra is, hogy „az apa eltartja családját” mítosz agyondolgoztatott apái helyett hogyan lehet apabarát egy munkahely, vagy akár az egész társadalom nem csak az apák, hanem akár a munkaadók érdekében is. Hiszen az elégedett, kiegyensúlyozott apák jobban teljesítenek kiszipolyozott társaiknál a munkahelyen is.
Azt mondani, hogy kötelező olvasmány kéne legyen ez a könyv az apák, az anyák vagy akár a munkaadók, döntéshozók számára, tulajdonképpen közhely. Ugyanakkor igaz is. De a valóság talaján maradva tudjuk, hogy még az is egy ideális elképzelés, hogy elolvassák mindazok ezt a könyvet, akik tehetnének is valamit a benne felvázolt világkép megvalósításáért. Bármennyire is „csendes” és tudományosan megalapozott.
De legalább népszerű: a könyv nemsokára már a második kiadását is megéri.
Léder László: Csendes Apa-forradalom. Kiadta a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért és a L`Harmattan Kiadó, 2019-ben.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!