Könyv az apaforradalomért: nem csak az apák kedvéért
Gondoskodó apával jobban teljesít, jobban érzi magát a gyermek
Fotó: Pixabay
Mert mi is az apa dolga? Hozza a pénzt a házhoz, néha-néha szigorúan szóljon rá a gyerekre, hogy legyen rend, s azzal menjen, szereljen kocsit. Igaz? Ennél azonban nem is állhatnánk távolabb az igazságtól. Léder László pszichológussal a Ligeten már beszéltünk az „apaforradalomról”, most elhozta a posta a témában megírt könyvét is, azt szemlézzük.
Rédai Attila
2019. szeptember 30., 16:552019. szeptember 30., 16:55
2019. szeptember 30., 17:022019. szeptember 30., 17:02
A háttérből fegyelmező, családfenntartó, a család életében kevésbé aktívan részt vevő apa szerepe nem is olyan régi és hagyományos, mint gondolnánk, fejtette ki korábbi interjúnkban Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) szakértő munkatársa. A KINCS kiadásában jelent meg nemrég a pszichológus Csendes apa-forradalom című könyve, amelyben nem csak hangoztatja és népszerűsíti ezeket a nézeteket, hanem meggyőzően le is vezeti, tudományos, kutatási adatokkal alátámasztja.
Néhányunknak talán nem elég, ha valaki kijelent valamit, akármennyire is szakértője legyen is a témának, s a világhálón, a sajtóban megjelenő népszerűsítő cikkek – az olyanok is akár, ami a Ligeten megjelent – nem mindig alkalmasak arra, hogy eléggé elmélyüljünk egy témában, hogy meggyőzően átláthassuk a tudományos közösség által kidolgozott elméleteket, kutatásokat. Ehhez valóban egy könyv kell, meg némi idő és nyugalom. A Csendes apa-forradalom erre ad nekünk lehetőséget: úgy tekinthetjük át a tudományos álláspontot, hogy ugyanakkor nem feltétlenül kell unatkoznunk sem. Léder László ugyanis egy személyes nézőpontból induló és szemlélődő, szülőként és pszichológusként szerzett temérdek tapasztalattal átszőtt olvasmányt tudott letenni az asztalra, amelyből azonban nem hiányoznak a legfrissebb álláspontok és kutatási eredmények sem. Mert végülis ezek azok az adatok, amelyek kellően erélyesen beágyazódhatnak a kedves agyacskákba, legyenek azok az apukáké vagy anyukáké, mindegy.
És kedves apatársak, itt nem arról van szól, hogy nekünk is anyákká kell válnunk azzal a különbséggel, hogy éppen hímneműek vagyunk, nem. Amiről engem ez a könyv meggyőzött, hogy mennyire hiányzik a gyerekeink számára az a fajta apai nevelés, amit csak az apák képesek megadni. Amit, ha a gyerek nem kap meg, hatalmas árat fizethet érte. És ezt ne csak képletesen tessék érteni. Az élet számtalan területén járhat rosszabbul a gyerkőc csak azért, mert mi nem voltunk ott mellette úgy, ahogy egyébként a természet ez számunkra előírja és elősegíti.
korábban írtuk
Apaforradalomra várva: nem csak női munka a gyereknevelés
Tévedünk, amikor azt gondoljuk, hogy a háttérből fegyelmező apa képe hagyományos volna. Épp ellenkezőleg. Léder László pszichológussal a modern apaság kihívásairól beszélünk és arról, hogy mit tehetünk azért, hogy valóban hagyományossá és ezáltal működővé alakítsuk családjainkat.
Megdöbbentőek azok a megállapítások, amelyek rámutatnak: nem csak az anyák, az apák is átesnek biológiai változáson a gyerekeik születése előtt, a hormonháztartásuk egyértelműen átrendeződik. Hogy mennyire káros a még jelenleg is tetten érhető egészségügyi berendezkedés, amely gyakorlatilag csak az anyát tekinti a szülés alanyának, míg az apa csak valamiféle megtűrt közönség. De ez még hagyján, vannak részek a könyvben, amelyek nem csak amolyan felvilágosítók, szemnyitogatók: tabuboncolóan sokkolóak is tudnak lenni. Gondoltátok volna, hogy azok az apák, akik elsődleges gondozóként nevelik gyermeküket, sokkal több testi kontaktussal, mimikával kommunikálnak a gyerekkel, mint az anyák? A fürdetésekről, közös fürdésekről most nem is merek szót ejteni… (De szót ejt Léder László az Apa a kádban című fejezetben.)
A legmegdöbbentőbbek azonban azok a kutatási eredmények, amelyek kimutatják: ha hiányzik vagy nincs kellőképpen jelen az apa a gyerek életében, nehezebben igazodik majd el az életben, alacsonyabb a szocializációs képessége – ez még ugye nagyobb nehézségek nélkül belefér a világképünkbe –, de ami még súlyosabb,
Csak néhány példa: az aktív apai törődésben részesült csecsemők egyéves korukban fejlettebbek, könnyebben oldanak meg problémás helyzeteket, hároméves korukra IQ-hányadosuk meghaladja az azonos életkorú gyerekek átlagértékeit. Sőt, még az ötvenedik életévüket betöltött felnőtteknél is IQ-előnyt állapítottak meg, ha gyerekkorukat aktív édesapával töltötték el. „Az aktív apai nevelésben részesült gyerekek jobban teljesítenek az iskolában is, több köztük a jeles tanuló, általában elmondható, hogy kortársaik előtt járva szinte minden készségterületen nagyjából egy iskolai évnek megfelelő előnyt élveznek” – fogalmaz számos vizsgálat és oktatási statisztika eredményéreire/adataira hivatkozva a szerző.
A gondoskodó apák gyerekei továbbá pszichésen stabilabbak, konfliktusmegoldó képességük jobb, depresszióra való hajlamuk alacsonyabb, mint apa nélkül felnövő kortársaiké. Soroljam még?
Az apa nem egy másik anya, a gyerek egészséges fejlődéséhez viszont elengedhetetlen
Fotó: Pixabay
Az igencsak meggyőző kutatási eredmények ismertetésén túl a közismert és hamis apamítoszok leszámolásával is megpróbálkozik Léder László: hogy apa legyen kemény, hogy a rendes apa eltartja a családját, hogy apa nélkül is menni fog… Kikerülhetetlen téma ebben a vonatkozásban is az egyre gyakoribb válások kérdése, és megtudjuk: létezik javaslat, elképzelés arra is, hogy „az apa eltartja családját” mítosz agyondolgoztatott apái helyett hogyan lehet apabarát egy munkahely, vagy akár az egész társadalom nem csak az apák, hanem akár a munkaadók érdekében is. Hiszen az elégedett, kiegyensúlyozott apák jobban teljesítenek kiszipolyozott társaiknál a munkahelyen is.
Azt mondani, hogy kötelező olvasmány kéne legyen ez a könyv az apák, az anyák vagy akár a munkaadók, döntéshozók számára, tulajdonképpen közhely. Ugyanakkor igaz is. De a valóság talaján maradva tudjuk, hogy még az is egy ideális elképzelés, hogy elolvassák mindazok ezt a könyvet, akik tehetnének is valamit a benne felvázolt világkép megvalósításáért. Bármennyire is „csendes” és tudományosan megalapozott.
De legalább népszerű: a könyv nemsokára már a második kiadását is megéri.
Léder László: Csendes Apa-forradalom. Kiadta a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért és a L`Harmattan Kiadó, 2019-ben.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Tócsni – videó
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Tócsni – videó
Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
Bőröndből előbújó dallamok
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Bőröndből előbújó dallamok
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!